Budapest
Related Articles
A forint 1946 augusztus 1-óta a fizetőeszközünk. 1946 és 1999 között még fillérekkel is fizethettünk. 5 féle fillér pénzérme volt forgalomban, így vásárolhattunk 2, 5, 10, 20 és 50 filléres érmékkel. Ezeket a pénzérméket lassan kivonták a forgalomból, az 50 filléressel fizethettünk a legtovább, ezt ugyanis 1999 szeptember 30-án vonták vissza a forgalomból. Azért nekünk még sok szép emlékünk van ezekről az apró érmékről.
Mit lehetett venni fillérekből? Sok mindent!
1960 és 1975 között még sok mindent megvásárolhattunk fillérekből. Sajnos pontos évszámokat nem tudunk írni, de az emlékeinkre hagyatkozva tudjuk, hogy egy doboz gyufa 30, később pedig 50 fillér volt. A legemlékezetesebb, hogy egy kifli, vagy zsemle is kijött 40 fillérből. A fagylalt pedig hasonlóan olcsó volt, ugyanis egy gombóc sokáig csak 50 fillérbe került. Napilapot is vásárolhattunk 60 fillérért, sőt még telefonálhattunk is ugyanennyiért. Ha nem csal az emlékezetünk, az apró csokik, mint a Melba kocka a 60-as években 40 – 50 fillérbe kerültek, persze idővel drágultak, de még akkor is megfizethetőek voltak. Selyemcukrot is vehettünk még 20 fillérért, na persze ez a darabára volt.
Krumplicukor, medvecukor, Albert keksz ezek már picivel drágábbak voltak, de sajnos a pontos árat már nem tudjuk felidézni.
A három ft os benzin, tej, kenyér és a 4.20 as liszt7.60 as cukor …igaz 8 ft os órabérrel kezdtem mint szakmunkás havi 1500- 1600 ft os fizetéssel…500 liter benzint lehetett venni a havi fizetésből…ami most 200.000 ft lenne.
Ti emlékeztek még rá, mit lehetett kapni fillérekből? Mit vettetek a boltban, ha csurrant – cseppent egy kis zsebpénz?
A forint pénzrendszer (1946–)
1946. július 19-én a Magyar Köztársaság Kormánya valutareformot terjesztett elő, miszerint a pengő után 1946. augusztus 1-jétől új pénzérték kerül forgalomba. A rendeletben leírták az új pénzérték nevét, értékét, valamint nyomásának előkészítését. Az új valuta egysége a forint, századrésze a fillér lett. A forint átszámítási arányát 1946. július 30-án kiadott 8640/1946 ME. Sz. rendelet a következőképpen határozta meg:
1 forint = 400*1027 Pengő, vagy 400*1021 Milpengő, vagy 400*1015 B-Pengő, vagy 200*106 Adópengő
A 8700/1946 ME. Sz. rendelet alapján a forint pénzlábát, valamint az ebből adódó aranyértékét is megállapították, így 1 forint = 0,07575 g arany értékének volt megfelelő.
Az első forint bankjegy a 10 forintos volt, 1946. július 29-én hirdették ki, és augusztus 1-jén már forgalomba is került. Ezt követte a 100 forintos, és innentől kezdve nem volt megállás. Magyarország jelenleg legnagyobb értékű, forgalomban lévő papírpénze a 20 000 forintos bankjegy.
”
50 filléres fagyit kaptunk gyerekként, 10 fillér volt egy stolverk, 1 forintot adtak cukorra. Én még gimis koromban 20 forint alatt tankoltam 5 liter keveréket a Bervámba. Már felnőttként dolgoztam és 4,70 fillérért kaptam egy ebédet a munkahelyemen, feleségem 5,20-ért. De 100 forintból ketten egy jobb étteremben is megebédelhettünk aperitiffel együtt. 100 forint körül volt az első lakásom bérleti díja, 80 ezerbe került egy Zsiguli, 40 fillérbe egy kifli, 3 forintba egy liter tej, 3, 60-be egy kilós kenyér. Igaz a fizetésünk is 2000 körül járhatott.”
“Nyomj egy lájkot,ha még emlékszel erre 😀
