Budapest
Related Articles
Az álláskereső részére a törvényben meghatározott feltételek szerint álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Célszerű mielőbb kérelmezni az ellátást, lehetőleg már az utolsó munkanapot követően, hogy minél hamarabb folyósítsák számunkra az összeget, mely egy átmeneti segítséget jelent a munkakeresés fázisában.
Dr. Fekete Klaudia kifejtette: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján a munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.
Emellett az álláskereső részére a törvényben meghatározott feltételek szerint álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.
Ők vehetik igénybe
Pontosan ki és milyen feltételekkel veheti igénybe az álláskeresési járadékot? A jogszabály szerint álláskeresési járadék illeti meg azt, aki álláskereső, vagy munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
További feltétel, hogy az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább háromszázhatvan nap jogosultsági idővel rendelkezzen. Jogosultsági időt munkaviszonnyal, illetve vállalkozói tevékenység folytatásával lehet szerezni.
Az álláskeresési járadékot a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál lehet megigényelni. Az ellátás igényléséhez különféle dokumentumok szükségesek – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ilyenek például: az OEP igazolvány, bankszámlaszám, munkáltatói igazolás munkaviszony megszűnése esetén, vagy a munkáltatói igazolás a levont járulékok összegéről.
Továbbá: tartozásigazolás, amit a munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.
Igazolás a vállalkozók részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, valamint a tevékenység megszüntetéséről. Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához.
Milyen összeg és mennyi ideig járhat az ellátás?
Az álláskeresésre jogosultságot biztosító feltételek és az igényléshez szükséges dokumentumok ismertetése után nézzük milyen összegben és mennyi ideig folyósítják az ellátást.
A törvény szerint az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért járulékalap havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka.
Fontos azonban, hogy nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (ez 2019-ben havi bruttó 149.000 forint) napi összegénél.
Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap. A folyósítás kezdő napja pedig az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja.
A fentiek alapján tehát célszerű mielőbb kérelmezni az ellátást, lehetőleg már az utolsó munkanapot követően, hogy minél hamarabb folyósítsák számunkra az összeget, mely egy átmeneti segítséget jelent a munkakeresés fázisában – tanácsolta végezetül dr. Fekete Klaudia.
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
