Budapest
Related Articles
Amikor idős koromban újra felbukkantak a gyermekeim, nem felejtettem el, hogyan bántak velem
Az évek múlásával egyre gyakrabban gondoltam a gyermekeimre, de egy dolgot soha nem tudtam elfelejteni: azt, ahogyan elhagytak, és ahogyan egyedül kellett megállnom a helyem az életben.
Amikor a férjem elhagyott egy fiatalabb nőért, a gyermekeim gondolkodás nélkül az ő oldalára álltak. Számukra ő volt a tekintélyes üzletember, a nagyvállalat igazgatója, akinek befolyása és pénze többet jelentett, mint egy elhagyott anya. Az én létezésem számukra láthatatlanná vált. Éveken át nem kerestek, nem kérdeztek felőlem, mintha soha nem is lettem volna az életük része.
Amikor nemrégiben a volt férjem elhunyt, kiderült, hogy az egész vagyonát az új feleségére hagyta. A gyermekeim, akik addig el voltak kényeztetve a jóléttől, most hirtelen semmit sem kaptak. És ekkor kezdtek újra keresni engem.
A hirtelen jött szeretet
Eleinte apró gesztusokkal próbálták visszaépíteni a kapcsolatot. Gyakrabban látogattak, hoztak apró ajándékokat, érdeklődtek a hogylétem felől. De én tudtam, hogy nem hirtelen támadt szeretetből teszik mindezt. Lassan elkezdtem észrevenni a célzásaikat.
A lányom egyszer óvatosan megjegyezte:
“Anya, mostanában gondolkodtál a jövődön? Tudod, a végrendeletről…”
Elmosolyodtam. Pontosan tudtam, hová akar kilyukadni. De ők még nem tudták, hogy én már rég meghoztam a döntésemet.
72 éves vagyok, jó egészségnek örvendek, és elégedett vagyok az életemmel. Sokat dolgoztam, hogy felépítsek egy új életet magamnak. A válás után külföldre mentem dolgozni, először az életemben szabadnak éreztem magam. Megteremtettem a saját biztonságomat, és mikor hazatértem, mindent úgy alakítottam, ahogy nekem tetszett. A lakásomat felújítottam, új berendezéseket vettem, és félretettem annyit, hogy gondtalanul élhessek. Nem volt szükségem senkire – és ezt ők is tudták.