Budapest
Related Articles
A magyar kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés fejezeti köteteit is, így gyakorlatilag teljessé váltak a jövő évi büdzsé jogszabályi alapjai. A dokumentumok legfontosabb része a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) frissített középtávú makrogazdasági előrejelzése, amely nemcsak a jövő évi főbb számokat, hanem a 2027–2029 közötti időszak kilátásait is tartalmazza. Különösen figyelemre méltó, hogy az előrejelzés alapján a kormány 2027-től már nem számol az extraprofitadókból származó bevételekkel – legalábbis a jelenlegi tervek szerint – írja a Portfolio. Stabil növekedési pálya és mérsékelt hiány: A költségvetés makrogazdasági pályája nem változott jelentősen a korábban közzétett tervekhez képest. A kormány 2025-re 4,1%-os GDP-növekedést, 2027-re 3,9%-os, majd 2028–2029-ben újra 4,1%-os bővülést vár. Ezek alapján a hazai össztermék (GDP) folyó áron akár 120 ezer milliárd forintot is elérhet 2029-re. A hiánycélok azonban némi korrekciót mutatnak: 2026-ra a kormány 3,748%-os GDP-arányos deficittel számol (a korábban kommunikált 3,7% helyett). Az eredeti tervekhez képest egy évvel csúszik a hiánycélnak az uniós elvárásokhoz való igazítása: 2027-re: 2,9%, 2028-ra: 2,2%, 2029-re: 1,5%. Ugyanakkor 2028-ban már pozitív tartományba fordulhat az államháztartás elsődleges egyenlege (azaz a kamatkiadások nélküli egyenleg), ha minden a kormány tervei szerint alakul. Extraprofitadók: kivezetés jön, vagy csak szándék? A legérdekesebb rész mégis az extraprofitadók jövője, amely az elmúlt évek költségvetésének egyik fő bevételi pillére volt. A 2022-ben bevezetett, eredetileg két évre tervezett adókat a kormány 2026-ra még beépítette, de a 2027–2029 közötti időszakra már nem számol ezekkel: A kormány előrejelzése szerint: Pénzügyi szervezetek extrabefizetései: 2026-ban 292 milliárd → 2027-ben már csak 126,4 milliárd forint. Biztosítók: 220,3 milliárd → 171,9 milliárd.Kiskereskedelmi láncok adója: 329,2 milliárd → 204,9 milliárd.