A magyarok erőszakos ukránosításon estek át, Budapesten ezt jól tudják – erről beszélt Szergej Lavrov a Magyar Nemzetnek adott interjúban

Az elmúlt hetekben is erősödött az a narratíva – amelyet Donald Trump amerikai elnök is részben átvett –, miszerint Oroszország valójában nem is a békére törekszik, csak időt akar nyerni katonai stratégiájának kiigazítására. Szergej Lavrov ezzel a felvetéssel kapcsolatban kifejtette, Oroszország nyitott az ukrán konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére, a megbeszéléseknek azonban valóban „a tartós békéről kell szólnia, nem pedig a fegyverszünetről”.

Szerinte nem lehet fenntartható módon rendezni az ukrán válságot a kiváltó okok megszüntetése nélkül.

„Mindenekelőtt meg kell szüntetni az Oroszországot a NATO bővítésével és Ukrajnának a NATO-ba történő bevonásával kapcsolatban érintő biztonsági fenyegetéseket”

– fejtette ki. Kiemelte az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát, mivel elmondása szerint Ukrajna „2014 óta mindent elpusztít, ami Oroszországhoz, az oroszokhoz és az orosz ajkú emberekhez kapcsolódik – az orosz nyelvet, kultúrát, hagyományokat, a kanonikus ortodoxiát és az orosz nyelvű médiát”. Ezenfelül a rendezéshez elengedhetetlen az orosz külügyi tárca vezetője szerint a harcok középpontjában álló régiókban – vagyis a Krímben, Szevasztopolban, a Donyecki Népköztársaságban, a Luhanszki Népköztársaságban, a Zaporozsjei és a Herszoni területen – kialakult új területi realitások nemzetközi jogi elismerése.

„Ezen területek lakói népszavazáson, szabad akaratnyilvánítással határozták meg sorsukat”

– szögezte le Szergej Lavrov, aki hangsúlyozta: továbbra is napirenden szerepel „Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, az oroszellenes szankciók feloldása, az Oroszország elleni bírósági keresetek visszavonása és a Nyugaton jogtalanul lefoglalt eszközök visszaszolgáltatása”. Hasonló okokból tartja elfogadhatatlannak azt az állítást is, miszerint Oroszország ezeket a területeket elcsatolta volna Ukrajnától, mivel a szóban forgó területeken a résztvevők túlnyomó többsége, igen magas részvételi arány mellett, a történelmi hazájukkal, Oroszországgal való újraegyesítés mellett foglalt állást. „Valamilyen oknál fogva nyugaton, amikor felidézik az ENSZ Alapokmányát, szigorúan szelektív módon idézik azt, például csak a területi integritást ragadva ki belőle (az alapokmány 2. cikkének 4. pontja).”

„Ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a népek önrendelkezési jogát (1. cikk 2. pontja) és azon kötelezettségüket, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül (1. cikk 3. pontja).”

„Ez tiszta manipuláció és a kettős mérce bemutatása” – szögezte Szergej Lavrov. A kiváltó okokkal kapcsolatban hozzáfűzte, Ukrajna NATO-tagságát azért tartják veszélyesnek, mivel