Orbán Viktor a győri háborúellenes gyűlésen: Nem azért állunk ki a békéért, mert rendes emberek vagyunk, hanem mert veszély van

Spread the love
Orbán Viktor délután fél 1-kor állt színpadra a Győrben megrendezett háborúellenes gyűlésen, amelyet a Digitális Polgári Körök berkei közt szerveztek. A kormányfő egy nagyjából 40 perces beszélgetésen vesz részt.

Cikkünk frissült!

Mint arról beszámoltunk, a gyűlés délelőtt 11 órakor kezdődött meg, azt pedig már korábban is tudni lehetett, hogy a kormányfő is fellép az eseményen.

A beszélgetés előtt – amelyen Váczi Gergely, a TV2 műsorvezetője kérdezte a kormányfőt ľ többen is felléptek már az eseményen.  Orbán Viktor az elhangzottakra is reagálva arról beszélt először, hogy a külföldről fizetett újságírók nem szuverének, de örül annak, hogy ezeknek a szerkesztőségeknek a munkatársai is eljöttek a gyűlésre, hogy megírják azt, „ami nem történt meg”.

A kérdésre, hogy a mostani gyűlés résztvevői, a Fidesz mellett más is akar-e békét, Orbán Viktor azt mondta: „biztosan sokan vannak” a baloldalon is, akikkel ebben a kérdésben „nincs vitánk.” „Az lenne jó, ha most ők is a Fidesszel tartanának” – tette hozzá, majd hangsúlyozta, hogy most háborús veszély van.

„Jelentem Tisztelt Győriek, Európában háborús veszély van. Nem azért állunk ki a béke mellett, mert rendes emberek vagyunk – remélem ez is igaz –, hanem azért, mert ki kell állni”

– fűzte hozzá.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a kormány kritikusai szerinte az ukrajnai fegyverszállítással kapcsolatosan egybeesik a magyar kormány álláspontja az agresszor Oroszországéval, Orbán Viktor azt mondta:

„Kellő tisztelettel és udvariassággal, nem érdekel az oroszok elnöke ebből a szempontból. Az az ő dolga.”

Mint mondta, a kormány a magyar érdekek figyelembevételével alkotja meg az álláspontját, és nem másokhoz igazodik ezekben a kérdésekben.

A kérdés az, hogy mi lesz Magyarországgal, ha Európa háborúba megy

Arra a kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök belebukhat-e a mostani korrupciós botrányba, vagy változhat-e az EU Ukrajna-politikája emiatt, Orbán Viktor azt mondta: ez egy részletkérdés, a fő kérdés az, hogy az orosz-ukrán háború jelenthet-e veszélyt Magyarországra. Orbán Viktor szerint erre a kérdésre igen a válasz. A másik fő kérdés szerinte az, hogy Magyarország teremthet-e békét: a kormányfő erre válaszolva azt mondta, hogy erre nincs esély, de Magyarország ettől függetlenül hozzájárulhat a béke létrejöttéhez.

A harmadik kérdés pedig az, hogy ha ez így áll, és az európaiak „mégsem térnek józan észre”, akkor a magyarok ki tudnak-e maradni a háborúból. E ponton felidézte, hogy Magyarország korábban a két világháborúból is ki akart maradni, de nem sikerült.

„Ha arra fordulnak a dolgok, hogy Európa sajnos háborúba megy […] mi ne menjünk. Ez a kérdés. ”

– mondta a kormányfő, majd hozzátette: a kormány korábbi döntései azt a célt is szolgálták, hogy „Magyarország elég szuverén és  erős ország legyen ahhoz, hogy ki tudjon maradni a háborúból”.

„Azt állítom, hogy a 2010 óta elvégzett munka esélyt ad a magyaroknak arra, hogy ki tudjunk maradni a háborúból”

– fűzte hozzá Orbán Viktor.

Egyik háborúzó fél sem akar békét – mondta

Arra a kérdésre, hogy mit lehet tudni a békére irányuló eddig megállapodásokról, Orbán Viktor azt mondta: e tekintetben először arról kell beszélni, hogy a háborúzó felek akarnak-e ma békét.

„A válasz az, hogy nem. Ha akarnának, béke lenne”

– fogalmazott a miniszterelnök, majd felidézte: a Volodimir Zelenszkijjel tartott tavalyi személyes, két órán át tartó találkozóján arról győzködte az ukrán elnököt, hogy az idő ellenük dolgozik, és felajánlotta, hogy segít közvetíteni.  Az ukrán elnök azonban azt mondta, „hogy nem, az idő az ő oldalukon van, ők az erősebbek és győzni fognak” – fogalmazott Orbán Viktor.

Hozzátette: a béke érdekében a háborúzó feleket kell rávenni a békekötésre. Ez Ukrajna vonatkozásában könnyebb feladat, mert „Ukrajna megszűnt szuverén országnak lenni, Ukrajna azért van, mert a nyugatiak akarják, hogy legyen.”

„Azt gondolom, hogy itt vannak eszközök a nyugatiak kezében”, viszont az oroszoknál nincs ugyanilyen eszköz – mondta.

Felidézte ezzel kapcsolatban a 2022 tavaszi orosz-ukrán béketárgyalásokat is, amelyeket ő maga is látott. Akkor végül az ukránok „angolszász nyomásra” mondtak nemet erre az ajánlatra – fűzte hozzá Orbán Viktor, aki szerint az oroszok erre reagálva csak fokozták a követeléseiket, és onnantól kezdve két ukrajnai régiót helyett már négyet követeltek teljes terjedelemben. Szerinte a nyugati országok most nem találnak eszközt arra, hogy rávegyék az oroszokat arra, hogy mondjanak le az ukrán kézen maradt területek elfoglalásáról.

„Itt van megrekedve az egész nemzetközi gépezet, itt próbálunk valamilyen megoldást, segítséget nyújtani. Az idő szerintem az oroszok oldalán van […] jó lenne békét kötni, mielőtt valóban, iszonyatos vérveszteségek árán elfoglalják a területeket”

– fogalmazott a kormányfő.