Megszólalt a hős kisfiú anyukája – Megrázó részletek derültek ki a történetükből
admin
15 minutes ago
Home
2 Views
Új részletek derültek ki a 4 éves hős kisfiú történetéről
A „Na, szia mentő!” története az egész országot meghatotta, most pedig újabb megrázó, mégis felemelő részletek derültek ki. Renáta, a kis Medárd édesanyja mesélt a Billognak arról, hogyan élte meg a történteket, milyen borzalmas időszak áll mögöttük, és hogyan lett a kisfiú nemcsak hős, hanem példakép is. Egy megható találkozón ültek le beszélgetni, ahol Renáta először mesélt ennyire őszintén a betegségéről, a menekülésről, a felelősségről és arról, hogyan készítette fel kisfiát arra, hogy egyszer talán ő menti meg az életét.
Készüljetek fel, nagyon megdöbbentő dolgok hangzottak el a beszélgetésünkben.
Fogadjátok interjúnkat, most nem a “Na, szia mentő!” kisfiú (Medárd), hanem egy anyuka szemszögéből, aki ezt a hőst neveli!
Billog: Te mire emlékszel a segélyhívásból, mitől lettél rosszul?
Renáta: Sajnos cukorbeteg vagyok és bár nagyon figyelek, van rajtam mindig egy szenzor, ami értesítést küld a telefonomra, most pont nem működött. Igazából nem emlékszem a segélyhívásra, csak hogy este lefekszem aludni. Hajnalban Medi vette észre, hogy baj van és furán hörgő hangot adok és nem alszom, de ébren sem vagyok.
Billog: Mit csinált ekkor a kisfiad?
Renáta: Én is már csak utólag láttam, hogy miket csinált. Hozott be nekem banánt és felkarikázta a kis játék fakésével a játékkonyhai fadeszkán, hogy egyek egy kis cukrosat. Hozott cukros vizet is, de sem a banánt, sem a vizet nem tudta velem megetetni, megitatni, mert már nagyon rossz állapotban voltam. Ekkor kereste meg a telefonomat és hívta a mentőt.
Én csak a mentőben nyertem vissza az eszméletem, és csak attól ijedtem meg, hogy hol van a kisfiam.
Billog: Miért, őt nem vitte el a mentő?
Renáta: Nem. Rendőrt hívtak és a rendőrségre vitték. Értesítették az édesanyámat és ő hozta el a rendőrségről, addig ott várakozott.
Billog: Nekem is vannak gyerekeim, de nem hiszem, hogy egy ilyen helyzetre fel lennének készülve, hogyan tanítottad ezt meg a kisfiadnak?
Renáta: Mesékkel. Van egy estimesénk, amiben ő a főhős, Medárd királyfi. A mesében a jóságos királyfi mindig legyőzi a rosszat és megold valami kihívást. Talán ez a mese segíthetett neki. A számokat is megtanítottam neki játékosan, kifejezetten érdeklik a számok. A telefonomon együtt “játszottuk”, hogyan kell feloldani a képernyőt. Az is egy játék, pontokat kell összekötni a kis ujjával, majd megtanítottam neki, hogy 1-1-2 gomb és zöldgombbal tudja hívni a mentőt, ha egyszer egyedül maradna egy ilyen helyzetben.
Billog: Akkor azért te számítottál erre a bajra?
Renáta: Sajnos Medivel egy bántalmazó kapcsolatból menekültem, sokat kellett költöznünk, mindkettőnknek nehéz időszak volt és nem volt egy ideig senki mellettünk, aki segíthetett volna, ha én a cukor miatt elájulok. Ketten maradtunk és fel akartam készíteni, hogy ne legyen baja, ha ez vagy más miatt egyedül maradna. De én ennek nagyon nem örülök, persze nagyon büszke vagyok rá és hálás is, hogy megmentett, de nem egy 4 éves gyereknek a feladata, hogy megmentse és gondoskodjon az anyukájáról hanem fordítva!!!
Billog: Most biztonságban vagytok?
Renáta: Igen, az elmúlt évben sikerült elérnünk egy stabil környezetet, már van mellettem valaki, aki segít, most is ő hozott el minket a billogba. Egy kis panelban élünk Győrben. Ez a kis stabilitás is segít Medinek. Mindig elképesztő okos és szenzitív volt, de a zűrös, első évei után most már felszabadultnak és boldognak látom.
Billog: Ez a segélyhívás nem tesz rá túl nagy terhet, felelősséget?
Renáta: Megmondom őszintén nem látom rajta. Számára ez annyira természetes volt, hogy persze anya beteg, kell neki adni banánt, ha nem lesz jobban, beszél a mentővel. Úgy élte meg mint egy teljesen hétköznapi esetet. Sajnos nehéz helyzetbe született és szó szerint menekülnünk kellett sokszor, ettől akartam megmenteni. De tudom, hogy ez hatással lesz rá és igyekszem nem rá terhelni, amit nem muszáj. Ami jobban aggaszt most a hangfelvétel nyilvánosságra hozatala után kialakult rá eső figyelem, ez nekem is új élethelyzet. Sok váratlan szituáció, ami lehet csak pár hétig tart, de most nagyon intenzívnek érzem.
(A beszélgetés közben Renáta egy tűvel inzulint szúrt be a hasába.)
Billog: Mi aggaszt a hírnév körül, sokan megkeresnek?
Renáta: Igen és vannak politikusok, akik már szinte zaklatnak, nagyon rámenősek. Medinek én vagyok a törvényes képviselője és próbálom szűrni, hogy a megérdemelt sikert átélhesse, mert nagyon megérdemli, de most úgy érzem, hogy például nem lesz szüksége 125 db játék mentőautóra otthon.
Billog: Jajj, hozzánk is sok ajándékot hoztak neki a vendégeink, azt oda adhatom?
Renáta: Persze, senkit nem akarok megsérteni. De Medivel beszéltünk róla, hogy ha ugyan olyan játékból sokat kap vagy nem fér el otthon, azt esetleg elajándékozhatjuk más gyerekeknek, óvodának, kórháznak.
Billog: Mit szóltok, hogy a Medi által mondott “Na, szia Mentő!” mondat már felkerült a mentőkre és pólókra is nyomják.
Renáta: Egyrészt szerintem nagyon kedves kis mondat és az üzenete, a történet az jogosan lett népszerű. Azt gondolom, ezt mindenki használhatja, ha ezzel valami jót szeretne csinálni, nem is akartam ezzel foglalkozni, de most történt valami, ami nem tetszik. Úgy értesültem, hogy le akarják az engedélyem, pontosabban a kisfiam engedélye nélkül védetni és más akarja gyakorolni a védjegy jogokat. Ez nem korrekt, mert ez a mondat és az üzenete legyen mindenkié. Nem szeretném, ha ezt valaki kisajátítaná, ezért kértem tőled is segítséget ebben, mert nekem nincsenek ilyen kapcsolataim.
Billog: Teljesen egyetértek veled, ennek a védjegynek Medárdhoz kell tartoznia és nagyon szimpatikus, hogy Te mindenkinek akarod adni, de egyben meg is véded. Ezért hívtam ide most egy ügyvédet és mai napon Medi nevére a Te törvényes képviseleteddel beadja a védjegy oltalomra a szükséges papírokat! Az ügyvédi munkadíjat és költségeket a billog állja!!!
(Az ügyvédúr arra kért, hogy a munkadíját burgerben kaphassa, természetesen örömmel készítettük neki. A védjegy díját befizetjük.)
Renáta: Nagyon köszönjük a finom burgereket, sültkrumplit és hogy segítetek ezekben a jogi dolgokban. Fontos, hogy nem akarjuk haszonszerzésre használni a jogokat, bárki használhatja, de más ne mondhassa meg, hogy ki ne használja vagy pénzt kérjen érte!
A billogos vendégeiteknek nagyon szépen köszönjük az ajándékokat, igazán nagyon kedvesek vagytok!
Billog: Nagyon szívesen, de szeretnélek még egy együttműködésre felkérni, meghívni egy eseményre. Január 17-én szervezünk a Defibrillátor Plusszal egy elsősegély oktatást gyerekeknek és szüleiknek a billog kőbányai rendezvénytermében. Itt azt szeretném, ha megtanítanánk a gyerekeknek, amit Te tanítottál a kisfiadnak! A szülőknek pedig újraélesztést és defibrillátor használatát tanítanák meg hivatalos elsősegélyoktatók. Van kedved ebben részt venni?
Renáta: Nagyon szívesen, eljövünk Medárddal, mert ez egy jó program lehet, biztos játéknak fogja tekinteni és örülök, ha a mi esetünkből tényleg jó dolgok születhetnek.
Billog: Nagyon Boldog Karácsonyt kívánok nektek és köszönjük!
Renáta: Boldog Karácsonyt nektek is!
Budapest
