A család szerint a nyomozás elhúzódása és az információk hiánya tovább mélyíti a tragédia okozta fájdalmat. Úgy érzik, egyre kevesebb bizalmuk marad az illetékes szervekben, miközben továbbra is válaszokat várnak arra, mi vezetett a fiatal lány halálához.
A lány édesanyja megrendítő szavakkal beszélt a veszteségről és a mindennapok fájdalmáról.
„A lányom mindössze 16 éves volt. Épp csak elkezdett álmodni, épp csak elkezdett élni. És kegyetlenül kitépték a karjaimból. Minden napom az ő nevével kezdődik, minden éjszakám az arcával ér véget. Semmi sem ugyanaz nélküle.”
Az anya elmondása szerint az idő múlása sem hozott enyhülést, a gyász nem csökkent, hanem egyre nehezebbé vált.
„Amikor kimegyek a sírjához, a szívem darabokra hullik. Ott állok, egy anya gyermek nélkül. Ennél nagyobb fájdalom nincs. Beszélek hozzá, suttogok neki, mintha válaszolna. Hiányzik a hangja, a nevetése, az, ahogy azt mondta: „anya”.”
A nő élesen bírálta az eljárás lassúságát, és azt állította, hogy az általa felelősnek tartott személyt mindeddig nem hallgatták ki.
„Mit csinál az ügyészség? Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen súlyos ügy hónapokig, évekig húzódik, miközben én minden egyes nap újra és újra meghalok belül?”
Az édesanya hangsúlyozta, hogy nem bosszút akar, hanem tisztázást és választ.
„Nem kérek többet annál, ami a gyermekemet megilleti: az igazságot. Ha történt hiba, derüljön ki. Ha nem, mondják ki világosan. De ez a csend lassan felemészt.”
Az ügy jelentős visszhangot váltott ki, és újra felvetette a magánegészségügyi ellátás ellenőrzésének kérdését, valamint a felelősség megállapításának problémáját halálesettel végződő esetekben, különösen akkor, ha kiskorú érintett.
A hatóságok eddig nem erősítették meg hivatalosan, hogy a haláleset közvetlen összefüggésben áll-e a fogászati beavatkozással. A nyomozás továbbra is folyamatban van, érdemi nyilvános tájékoztatás azonban egyelőre nem érkezett.
„Egyetlen anya sem lenne szabad, hogy eltemesse a gyermekét.”