Magyar és uniós jogot is sért az Orbán-kormány Szabó Bence meghurcolásával. Most dől el, hogy a közérdekű bejelentők védelmére létrehozott jogi keretek a gyakorlatban képesek-e ellátni a feladatukat. Ha a bejelentőt joghátrány éri a fellépése miatt, az a szabályozás hatékonyságát és érvényesülését kérdőjelezi meg. Miután Szabó Bence százados a Direkt36-nak arról beszélt egy videóban, hogy hogyan zajlott a titkosszolgálatok irányításával a Tisza Párt bedöntésére irányuló titkos művelet, az NNI azóta lemondott nyomozójának munkahelyét, lakását és autóját is átkutatták, kihallgatták és hivatali visszaéléssel gyanúsították meg. A Népszava azt írja, az ellene indult eljárás az uniós és a magyarországi bejelentővédelmi szabályozás magyarországi működőképességének éles tesztje lesz. A hatályos törvények szerint ugyanis már a meggyanúsítása is kétséges alapokon nyugszik, ha pedig ennél is nagyobb joghátrány éri, az az egyik legfontosabb visszaélések elleni jogszabályunk teljes csődjét jelzi. A lap arra emlékeztet, az Európai Parlament 2019-ben fogadta el a bejelentővédelmi irányelvet, amely minimumszabályokat rögzít a visszaéléseket feltáró személyek védelmére. Az irányelv célja, hogy a közérdek sérelmét jelző bejelentőket ne érhesse retorzió sem egzisztenciális, sem jogi értelemben. A szabályozás kiterjed a megtorlás minden formájára, beleértve a nyilvános lejáratást és a jogi eljárásokkal történő ellehetetlenítést is.
Budapest