vető elszámoltatás kapcsán. A vita középpontjában az a kérdés áll, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER) köthető üzleti körök által megszerzett vagyon visszavétele törvényes igazságszolgáltatásnak, vagy – a kormánypárti véleményvezérek szerint – az ötvenes évek diktatúráját idéző ‘padlássöprésnek’ minősül-e.
A kritikai hangok szerint mélyen cinikus és gyomorforgató az az érvelés, amely a Rákosi-korszak áldozatainak s
zenvedését használja fel pajzsként a jelenlegi gazdasági elit védelmében.
Konkrét vádak és gyanús szerződések
A bírálatok nem állnak meg az általános kijelentéseknél; konkrét pénzügyi tranzakciókat is nevesítenek. Külön kiemelik a Honvédelmi Minisztérium által a választások előtt közvetlenül kötött, 3,2 milliárd forint értékű szerződést, amely Balásy Gyula kommunikációs cégeihez vándorolt. Az ellenzéki narratíva szerint ez a ‘jéghegy csúcsa’, és jelenleg is zajlik a nemzeti vagyon kimentése magántőkealapokon keresztül, miközben a kormányzati média próbálja tisztára mosni a folyamatokat.
Budapest