Budapest
Related Articles
Magyar Péter miniszterelnökké választása után az Országgyűlés alakuló ülésén mondta el első beszédét, amelyben új korszakot, szembenézést, igazságtételt és nemzeti megbékélést ígért. A kormányfő úgy fogalmazott: nem uralkodni akar Magyarországon, hanem szolgálni szeretné a hazáját.
Eskütétele után Magyar Péter történelmi elődei, Batthyány Lajos, Nagy Imre és Antall József példáját idézte fel. Mint mondta, miniszterelnökként „tisztesség, bátorság, bölcsesség” alapján kíván dolgozni, és érzi annak súlyát, hogy Magyarország vezetése nemcsak politikai, hanem emberi és történelmi felelősség is.
Beszédében kijelentette: látta, miként lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani, és hogyan szakadhat el egy politikai közösség azoktól az emberektől, akiktől felhatalmazását kapta.
„Nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban” – mondta, hozzátéve, hogy magyarok milliói döntöttek a változás mellett.
Magyar Péter szerint az április 12-i választáson példátlan erejű felhatalmazást kaptak: hárommillió-háromszáznyolcvanötezer „rendszerváltó szavazat” jelezte, hogy az emberek nemcsak kormányváltást, hanem rendszerváltást akarnak.
Úgy fogalmazott: az újrakezdéshez szembenézésre, igazságtételre és megbékélésre van szükség. Bírálta az „Orbán–Gyurcsány korszakot”, amely szerinte politikailag, emberileg és erkölcsileg is megbukott, és amelynek vezetői nem vállalták a felelősséget az ország állapotáért.
A miniszterelnök súlyos társadalmi örökségről beszélt: szegénységről, létminimum alatt élő nyugdíjasokról, nélkülöző gyermekekről, kivéreztetett egészségügyről, elérhetetlenné váló lakhatásról és a közvagyon szerinte rendszerszintű kiszervezéséről.