Budapest
Related Articles
Hétfőn megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény tizenhatodik módosítását: a javaslatot 135 igen, 50 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadták el. A döntés több ponton is alapvetően írja át a politikai és intézményi kereteket: korlátozza a miniszterelnöki megbízatás időtartamát, előkészíti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését, valamint megteremti a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolásának alaptörvényi lehetőségét.
A módosítást nem a kormány, hanem a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István nyújtotta be egyéni képviselői indítványként. A parlamenti vitában Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott, a javaslat három világos üzenetet hordoz:
- A hatalom nem örök.
- A közvagyon a nemzeté.
- Az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.
A módosítás egyik legnagyobb politikai visszhangot kiváltó eleme a miniszterelnöki tisztség időbeli korlátozása. Az elfogadott szöveg szerint nem választható miniszterelnöknek az, aki összesen – akár megszakításokkal együtt – legalább nyolc évig betöltötte ezt a megbízatást.
A számításnál az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki időszakokat kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor a módosítás hatálybalépése után nem lehet ismét Magyarország miniszterelnöke.
A Tisza Párt szerint a változtatás a hatalom korlátozásáról és a demokratikus fékek erősítéséről szól. A Fidesz és a KDNP viszont személyre szabott jogalkotásról, illetve „lex Orbánról” beszél, és azt állítja, hogy a szabályozás célja Orbán Viktor politikai visszatérésének megakadályozása.
A vita egyik központi kérdése az lett, hogy a módosítás visszamenőleges hatályú jogalkotásnak tekinthető-e. A Tisza álláspontja szerint nem, mert a szabály a jövőre nézve határoz meg feltételt a miniszterelnöki tisztség betöltéséhez.
A változtatás ugyanakkor Magyar Pétert is érinti: a mostani szabályozás alapján ő is legfeljebb nyolc évig lehetne miniszterelnök.