Most ülsz le -ha megátod!Orbán Viktor vagyonnyilatkozatából érdekes dolog derült ki Kiderült, amire senki sem számított!
Orbán Viktor vagyonnyilatkozatából érdekes dolog derült ki
Orbán Viktor papíron szerény vagyont vallott be, de éppen az lett a legérdekesebb, ami nem szerepel a nyilatkozatban
Orbán Viktor utolsó vagyonnyilatkozata első ránézésre szinte szerény képet mutat. Harminchat év parlamenti munka, összesen húsz év miniszterelnökség után a dokumentum szerint valamivel több mint 9 millió forint megtakarítása volt, valamint két ismert ingatlan szerepelt a nevén: a felcsúti ház és a XII. kerületi Cinege utcai otthon.
Ez önmagában is figyelemre méltó. Egy olyan politikusról van szó, aki több mint másfél évtizeden át irányította az országot, akinek a kezében összpontosult a végrehajtó hatalom, és aki körül közben elképesztő vagyonok nőttek ki a földből.
Mert Orbán Viktor vagyonnyilatkozatának igazi érdekessége nem az, ami benne van.
Hanem az, ami nincs.
Nincs benne Hatvanpuszta. Nincs benne luxusautó. Nincs benne jacht. Nincs benne milliárdos befektetés. Nincs benne olyan látványos vagyon, amely magyarázná azt a világot, amely az elmúlt 16 évben a szűk környezetében felépült.
És éppen ez az, ami miatt a kérdés még hangosabb lett: hogyan lehetséges, hogy miközben Orbán papíron sosem volt vagyonos ember, a családi és baráti körében mesés vagyonok keletkeztek?
Orbán Viktor vagyonnyilatkozata így nem lezárja a vitát, hanem újra kinyitja. A dokumentum alapján egy viszonylag szerény anyagi helyzetű politikus képe rajzolódik ki, miközben ugyanabban a politikai univerzumban milliárdos és százmilliárdos vagyonok jelentek meg.
A választók pedig nemcsak azt nézik, mi van egy politikus saját nevén. Azt is nézik, mi történik körülötte, kik gazdagodnak meg a rendszerében, kik jutnak állami megrendelésekhez, kik kerülnek a leggazdagabbak közé, és kiknek az üzleti világa nő akkorára, miközben a hatalom központjához közel állnak.
Ezért nem elég annyit mondani, hogy Orbán Viktor vagyonnyilatkozata nyilvános volt. Igen, nyilvános volt. Csak éppen a legfontosabb kérdésekre nem adott választ.
Nem adott választ arra, hogyan gazdagodott a családi kör. Nem adott választ arra, milyen üzleti kapcsolatok épültek ki a politikai hatalom árnyékában. Nem adott választ arra, kik kapták a legnagyobb állami megbízásokat, és milyen szerepe volt a közbeszerzéseknek, az uniós pénzeknek, az állami bankoknak, az ingatlanüzleteknek és a turisztikai támogatásoknak.
Ezekre nem egy egysoros bankszámla-adat ad választ.
Hanem egy valódi vagyonosodási és közpénzügyi vizsgálat.
Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Hatvanpuszta: a környezetében hatalmas vagyonok épültek fel
A NER-vagyonosodás legismertebb neve kétségkívül Mészáros Lőrinc. Orbán Viktor gyerekkori barátja az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A Forbes-listákon évek óta az élmezőnyben szerepel, a Telex korábbi összefoglalója szerint 2023-ban a Forbes 591,3 milliárd forintra becsülte a vagyonát.
Lehet persze azt mondani, hogy Mészáros Lőrinc tehetséges üzletember. De a közvélemény jelentős része nem véletlenül látja benne a NER egyik legfontosabb gazdasági jelképét. A cégei számos állami és közpénz-közeli megbízásból nőttek hatalmasra, miközben Felcsút, Orbán szülőfaluja, a magyar hatalom egyik leglátványosabb szimbólumává vált.
A Guardian friss cikke szerint a Tisza-kormány vagyonadó-terve éppen azokat a leggazdagabb szereplőket érintheti, akik az Orbán-korszak alatt közbeszerzésekből vagy állami kapcsolódásokból jelentősen gyarapodtak. A lap által idézett Pogátsa Zoltán elemzése szerint az 50 leggazdagabb magyar közül 38 vagy az Orbán-korszakban szerzett vagyont közbeszerzések révén, vagy már meglévő vagyonát növelte jelentősen állami megrendelésekkel.
Ez a mondat az egész korszak vádirata.
Orbán Viktor veje, Tiborcz István szintén a NER-vagyonosodás egyik legtöbbet emlegetett szereplője. A Forbes szerint 2023-ban már 75,3 milliárd forintos becsült vagyonnal került fel az 50 leggazdagabb magyar listájára.
Tiborcz üzleti birodalma ingatlanokhoz, turizmushoz, logisztikához és pénzügyi érdekeltségekhez is kötődik. A Financial Times korábbi portréja szerint Tiborcz saját maga is védekezett a kritikákkal szemben, és azt hangsúlyozta, hogy üzleti sikereit nem politikai kapcsolatoknak köszönheti. Ugyanakkor a közvéleményben máig erős a kérdés: vajon egy átlagos magyar vállalkozó is ilyen gyorsan jutott volna ilyen magasra ilyen politikai rokonság nélkül?
Ez nem büntetőjogi állítás.
Ez közbizalmi kérdés.
Mert ha egy ország miniszterelnökének veje néhány év alatt az ország leggazdagabbjai közé kerül, miközben az após rendszere uralja az államot, akkor a társadalomnak joga van kérdezni.
Nem rosszindulatból.
Budapest