Gajdos László robbantotta a bombát: ez lehet az eddigi legpofátlanabb kormányzati ügy!

Spread the love

Gajdos László borította a bilit: olyan dolog derült ki, ami az eddigi legpofátlanabb ügy lehet

Eltűnt a Velencei-tó 40 milliárd forintos megmentési terve

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Magyar Hangnak adott interjújában azt mondta: az új tárca egyszerűen nem találja az előző kormány állítólag 40 milliárd forintos, a Velencei-tó helyreállítására készített tervét. Nem egy hiányzó iratról vagy elkeveredett mellékletről van szó, hanem magáról a hivatkozott programról.

A miniszter nem azt állította, hogy a teljes összeget elköltötték vagy eltűnt volna, hanem azt, hogy maga a terv nem lelhető fel. Ha valóban elkészült, lennie kellene nyomának: előterjesztéseknek, hatástanulmányoknak, műszaki dokumentációknak, költségbecsléseknek, szerződéseknek és felelősöknek. Ha viszont csak kommunikációs termékként létezett, akkor azt kell tisztázni, ki és milyen alapon beszélt több tízmilliárdos tómentésről.

A Velencei-tó állapota éveken át romlott, miközben politikusok fejlesztéseket és mentőprogramokat ígértek. Most az új minisztérium szakértői csapatot kénytelen felkérni annak meghatározására, hogyan lehet biztosítani a tó túlélését. A történet könnyen az Orbán-korszak egyik legpofátlanabb környezetvédelmi ügye lehet, hiszen egy ekkora program nem tűnhet el nyomtalanul az átadás során.

A korábbi fejlesztések is rombolhatták a tó ökológiáját

Gajdos szerint sok hibás fejlesztés tette tönkre a Velencei-tó ökológiáját. Ezért szakemberekből álló csapatot kért fel arra, hogy mérje fel a lehetséges beavatkozásokat, és próbálja összeegyeztetni a helyiek igényeit a tudományos feltételekkel.

Az új kormánynak szinte az alapoktól kell újrakezdenie a tervezést. Nem egy kész program végrehajtása indul el, hanem előbb azt kell meghatározni, hogyan lehet megakadályozni a további pusztulást. Gajdos óvatosan csak annyit ígért, hogy jövőre talán már jobb lehet a helyzet, mint idén.

A tó ökológiai rendszerét nem lehet egyetlen gyors intézkedéssel helyreállítani. A vízpótlást, a vízhasználatot, a part menti beépítéseket és a korábbi beruházások következményeit egyszerre kell megvizsgálni. A tó állapota ráadásul nem csupán természetvédelmi kérdés: érinti az élővilágot, a helyi turizmust, az ingatlanokat és a környező települések jövőjét is.

Az átvilágításnak azt is tisztáznia kell, valóban elkészült-e a 40 milliárd forintos program, költöttek-e rá közpénzt, és ki viseli a felelősséget azért, hogy a tó megmentése helyett újra a nulláról kell kezdeni a munkát.

Felülvizsgálják a Natura 2000-es területekre kiadott engedélyeket