Új korszak kezdődhet a magyar közvagyon védelmében: szerdán hatályba lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvény. Az új intézmény legfontosabb feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének elősegítése, valamint a hasonló ügyek megelőzése lesz – írja a 24.hu. A jogszabályt az Országgyűlés kedden 143 igen és 47 nem szavazattal fogadta el. A törvény hatálybalépésével megkezdődhet a szervezet tényleges felállítása, az elnök és az elnökhelyettesek megválasztására pedig harminc napja van a parlamentnek. A jogszabály aláírása előtt az államfői jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes közlése szerint alkotmányossági vizsgálatot is végeztek. A Sándor-palota jogi szakemberei a rendelkezések kapcsán nem állapítottak meg olyan aggályt, amely miatt a törvény előzetes normakontrollját kellett volna kezdeményezni. Az új hivatal létrehozása azonban már a parlamenti vita során komoly politikai vitát váltott ki. A Tisza-kormány és támogatói az elszámoltatás, a közpénzek visszaszerzése és a korrupció elleni fellépés egyik legfontosabb eszközét látják benne. A Fidesz–KDNP ugyanakkor attól tart, hogy a szervezetet politikai leszámolásokra és koncepciós eljárásokra használhatják. Alkotmányos alapot kapott az új hivatal: A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nem egyszerűen egy új államigazgatási szervezet. Működésének alapjait Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása is rögzíti. Az Alaptörvény szerint a hivatal a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében működik.
Budapest