Budapest
Related Articles
Egyedülálló kedvezményt kapott a Kovács Katalin Akadémia
Megkezdik a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia teljes működésének átvilágítását. A vizsgálat a támogatási szerződésekre, a működési költségekre, a beszerzésekre, a foglalkoztatási adatokra és az alapítvány által vállalt szakmai eredményekre is kiterjedhet.
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár szerint az intézmény jelenleg mindössze havi 50 ezer forint plusz áfa közüzemi átalányt fizet. Ezzel szemben az állam csak 2025-ben több mint hárommilliárd forintot fordított a létesítmény fenntartására.
A döntés különösen kényes része, hogy az akadémia ingyenes és határozatlan idejű használatáról Schmidt Ádám korábbi sportállamtitkár rendelkezett. Az intézményt közben a felesége, a háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalin vezeti, és az akadémia az ő nevét viseli.
A konstrukció jogszerűségét egyelőre hivatalosan nem kérdőjelezték meg. Kálnoki-Kiss szerint azonban az előző rendszer olyan különleges előnyt biztosított egyetlen sportszervezetnek, amelyre az állami sportingatlanok között nincs másik példa, és amely „finoman szólva szembemegy a jó erkölccsel”.
Hetvenmilliárdos állami beruházásért nem kellett bérleti díjat fizetni
A Blikk beszámolója szerint a sukorói akadémia mintegy 70 milliárd forintos állami beruházásból épült fel, és 2024 októberében adták át. Alig két hónappal később, december 19-én Schmidt Ádám – a Nemzeti Sportügynökség tulajdonosi joggyakorlójaként – úgy rendelkezett, hogy az alapítvány közfeladat ellátása címén határozatlan ideig, bérleti díj nélkül használhatja a létesítményt.
Az akadémia ezzel egy uszodával, konditeremmel, hajótárolóval, magaslati szobával, edzőmedencékkel és harminc sportoló elhelyezésére alkalmas szobákkal felszerelt komplexumhoz jutott hozzá.
A havi 50 ezer forint plusz áfa átalány nem fedezi a takarítást, a biztonsági szolgálatot, az uszoda és az edzőterek működtetését, valamint az épület teljes fenntartását. Ezeket a költségeket lényegében az állam fizette ki.
A száz százalékban állami tulajdonú Nemzeti Sportügynökség 2025-ben több mint hárommilliárd forintot költött a komplexum fenntartására. Ehhez 2026 első felében további több mint 1,1 milliárd forint társult. Másfél év alatt tehát legalább négymilliárd forintnyi közpénzt fordítottak egy olyan létesítmény működtetésére, amelyért az akadémia tényleges bérleti díjat nem fizetett.
Egy sportakadémia állami támogatása önmagában nem kifogásolható, hiszen az utánpótlás-nevelés, az edzők foglalkoztatása és a nemzetközi szintű felkészítés közérdekű feladat lehet. A kérdés az, hogy mi indokolta az intézmény teljes mentességét olyan költségek alól, amelyeket más sportszervezeteknek – akár kedvezményes formában – meg kell fizetniük.
Kálnoki-Kiss közlése szerint az NSÜ által működtetett állami sportingatlanok között nincs még egy olyan szervezet, amely tulajdonosi határozat alapján egyáltalán ne fizetne bérleti díjat.
Évről évre emelkedett az akadémiának megítélt támogatás
A Kovács Katalin Akadémiát működtető alapítvány állami támogatása az elmúlt években folyamatosan növekedett. 2021-ben 331,6 millió forintot, 2022-ben 709,6 millió forintot, 2023-ban 820 millió forintot, 2024-ben 813 millió forintot, míg 2025-ben 970 millió forintot kapott.
2026-ban már több mint 1,075 milliárd forint állami támogatást ítéltek meg az alapítványnak. Az állam tehát nemcsak a több tízmilliárd forintból felépített létesítményt biztosította és annak fenntartási költségeit vállalta át, hanem az akadémia működéséhez évről évre növekvő szakmai támogatást is adott.
Ezekből az adatokból önmagában nem következik, hogy a pénzek felhasználása szabálytalan lett volna. Az átvilágítás feladata annak tisztázása, hogy milyen feladatokat végzett az akadémia, arányban álltak-e az elért eredmények a támogatásokkal, és szabályosan számoltak-e el valamennyi forinttal.
Az ügy politikailag legnehezebben védhető pontja az, hogy a kedvezményes konstrukcióról Schmidt Ádám döntött, miközben a kedvezményezett akadémiát a felesége vezette. Ez önmagában nem bizonyít törvénysértést, és elképzelhető, hogy a határozatot hatályos jogszabályok, kormányzati döntések és közfeladat-ellátási szabályok támasztották alá.
A személyes kapcsolat azonban olyan összeférhetetlenségi látszatot teremtett, amelyet egy jól működő államnak már a döntés meghozatala előtt kezelnie kellett volna. A közpénzek felhasználásakor ugyanis nemcsak a jogszerűség alapvető követelmény, hanem az is, hogy a döntés pártatlannak, tisztességesnek és más sportszervezetek számára is megindokolhatónak tűnjön.
Ha egy államtitkár a saját felesége által vezetett intézménynek biztosít határozatlan idejű, ingyenes használatot egy 70 milliárd forintos állami komplexumban, az ügy akkor is részletes vizsgálatot követel, ha a döntés valamennyi jogszabályi feltételnek megfelelt.
Hirdetés
Augusztustól fizethetnek, az átvilágítás után jogi lépések is jöhetnek
Kálnoki-Kiss Attila arra kérte Pósfai Gábor belügyminisztert, aki jelenleg a tulajdonosi jogokat gyakorolja, hogy augusztus 1-jétől kötelezzék az akadémiát bérleti díj és a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások megfizetésére.
A fizetendő összeg egyelőre nem ismert. Annak meghatározásakor figyelembe kell venni a használt terület nagyságát, a létesítmények piaci értékét, az utánpótlás-nevelési közfeladatot, valamint a más sportszervezetekre vonatkozó feltételeket.
A cél nem lehet a kajak-kenu utánpótlás ellehetetlenítése. A cél annak megszüntetése, hogy egyetlen intézmény olyan kedvezményben részesüljön, amely mások számára nem elérhető, miközben működésének teljes terhét az adófizetők viselik.
A sportállamtitkárság a teljes akadémiai működést megvizsgálja. Áttekinthetik a támogatási szerződéseket, a beszerzéseket, a működési kiadásokat, a foglalkoztatási adatokat, valamint azt is, hogy milyen eredményeket vállalt és teljesített az alapítvány.
Az eljárás végén dönthetnek a finanszírozás átalakításáról, a korábbi határozatok módosításáról és szükség esetén további jogi lépésekről. Egyelőre azonban sem Schmidt Ádám, sem Kovács Katalin esetében nem állapítottak meg jogellenes magatartást.
A kérdések ettől még súlyosak. Hogyan kaphatott egyetlen alapítvány határozatlan időre ingyen egy 70 milliárd forintos állami létesítményt? Miért az adófizetők állták az évi milliárdos fenntartási költségeket? És miért éppen a kedvezményezett intézmény vezetőjének férje írta alá az erről szóló döntést?
Az átvilágítás megkezdődött. Most már nemcsak azt kell tisztázni, hogy minden jogszerű volt-e, hanem azt is, miként lehetett ezt a konstrukciót éveken keresztül igazságosnak és más sportszervezetekkel szemben méltányosnak tekinteni.
Íme, Schmidt Ádám teljes bejegyzése: