Budapest
Related Articles
Orbánnak szegezték a kérdést: 16 év kormányzás után miért nincs felkészítve az ország a vízválságra?
Nyilvánosan kérik számon a Fidesz 16 éves vízügyi örökségét
A közösségi médiában tömegek kérik számon Orbán Viktoron, hogy a Fidesz tizenhat évnyi kormányzása alatt miért nem készítette fel Magyarországot az egyre súlyosabb aszályokra és vízellátási zavarokra. A kérdés különösen kellemetlen annak fényében, hogy a volt miniszterelnök 2023-ban még arról beszélt: az ország nem szenved vízhiányban.
Orbán Viktort nem sajtótájékoztatón és nem a parlamentben vonták kérdőre. Egy gyorsan terjedő közösségi médiás bejegyzésben kérdezik tőle, hogy a Fidesz 2010 és 2026 közötti kormányzása alatt miért nem erősítették meg a magyar vízügyi és vízmegtartó rendszert.
A Független Nemzet beszámolója szerint a kérdést több nagy Facebook-csoport is átvette, az ezekhez kapcsolódó reakciók száma pedig meghaladta a 170 ezret. A portál ugyanakkor nem mutatta be egyértelműen az eredeti bejegyzést és az összesítés pontos módszerét, ezért ezt a számot függetlenül nem lehetett ellenőrizni. Az viszont látható, hogy a téma számos politikai oldalon és csoportban gyorsan terjed.
A felháborodás hátterében nem egyetlen meghibásodott vezeték vagy átmeneti szolgáltatási zavar áll. A rendkívüli hőség, a tartós csapadékhiány és a Duna szélsőségesen alacsony vízállása egyszerre terheli az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot és az energiatermelést.
Az ország több pontján már közvetlenül is érzékelhetővé vált, hogy a meglévő rendszer nehezen képes kezelni a szélsőséges időjárási helyzeteket. A szakértők ráadásul nem most először figyelmeztetnek arra, hogy az Alföld és a Duna–Tisza köze gyorsuló kiszáradása a termőföldek mellett az ivóvíz- és energiaellátást is veszélyeztetheti.
A közösségi médiában ezért nemcsak azt kérdezik, hogyan kezeli a jelenlegi kormány a kialakult helyzetet. Arra is választ várnak, hogy az előző tizenhat évben milyen országos vízmegtartó rendszert építettek ki, milyen fejlesztések maradtak el, és miért nem történt nagyobb léptékű felkészülés.
Szentendrén és Pakson már kézzelfoghatóvá vált a válság
Szentendre egyes magasabban fekvő részein július 30-án megszűnt vagy akadozott az ivóvíz-szolgáltatás. A városban vízkorlátozást kellett elrendelni, miközben lajtos kocsikkal és palackozott vízzel próbálták biztosítani a lakosság ellátását.
A szolgáltatás augusztus 2-ára helyreállt, a vízkorlátozás azonban továbbra is érvényben maradt. Az eset megmutatta, hogy a tartós hőség és a megnövekedett fogyasztás egyes térségekben már rövid idő alatt komoly ellátási problémát okozhat.
Pakson sem pusztán elméleti veszélyről beszélnek. Augusztus 2-ára az atomerőmű négy blokkjából az 1-es, a 3-as és a 4-es leállított állapotba került, a 2-es blokk pedig fél teljesítménnyel működött. Az Országos Atomenergia Hivatal szerint a teljesítménycsökkentéseknek nem volt negatív hatásuk a nukleáris biztonságra vagy a környezetre.
A közösségi médiában terjedő állítással szemben azt még nem lehet kijelenteni, hogy az erőművet már „hetekre leállították”. Vasárnap estig egy blokk még termelt, a korlátozás időtartama pedig az időjárástól és a Duna vízállásától függ. A hetekig tartó kiesés egy lehetséges forgatókönyv, nem lezárt tény.
A kialakult helyzet ugyanakkor jól mutatja, hogy Magyarország vízgazdálkodása nemcsak a mezőgazdaság vagy a lakossági vízellátás miatt fontos. A folyók alacsony vízállása az energiatermelést is korlátozhatja, így a vízhiány közvetve az egész ország működésére hatással lehet.
A Fidesz ellenzékből a Tisza-kormány felelősségét hangsúlyozza. Bóka János, a párt új parlamenti frakcióvezetője szerint hosszú hetekkel korábban lehetett tudni, hogyan alakul majd a Duna vízállása. A jelenlegi válságkezelést „kapkodásnak, felkészületlenségnek és alkalmatlanságnak” nevezte.
Abban igaza van, hogy a hivatalban lévő kormánynak a rendelkezésére álló előrejelzésekből fel kell készülnie az azonnali válságkezelésre. Az áramtermelés biztosítása, a vízosztás megszervezése és a lakosság időben történő tájékoztatása már a Magyar Péter vezette kabinet felelőssége. A jelenlegi kormány hivatalos névsora szerint Magyar Péter május óta Magyarország miniszterelnöke.
A víziközművek, csatornák, tározók és vízmegtartó rendszerek jelenlegi állapota azonban nem néhány hónap alatt alakult ki. Bóka kritikája ezért csak a történet egyik feléről beszél: arról, hogy a jelenlegi kabinetnek mit kellett volna tennie az elmúlt hetekben. Arról már nem, hogy a korábbi kormányoknak mit kellett volna megépíteniük az elmúlt tizenhat évben.