Budapest
Related Articles
Felföldi József keményen nekiment Dúró Dórának: „Nem ismeri az átlagos magyar nő életét”
A politika nem dönthet a nők teste felett
Felföldi József debreceni üzletember éles hangú bejegyzésben bírálta Dúró Dórát és a Mi Hazánk abortuszpolitikáját. A milliárdos szerint a politikus úgy akarja megmondani magyar nők százezreinek, miként döntsenek életük egyik legnehezebb helyzetében, hogy közben személyesen soha nem kellett megtapasztalnia azt az anyagi és társadalmi valóságot, amelyben a legtöbb család él.
A vita közvetlen előzménye az volt, hogy a Mi Hazánk képviselői műanyag, nyolchetes magzatokat helyeztek el az országgyűlési képviselők asztalán. Az akcióval ismét az abortusz kérdésére, valamint a korábban bevezetett szívhangszabályozásra kívánták irányítani a figyelmet.
Felföldi József szerint azonban a gyermekvállalási kedvet nem műanyag figurákkal, rendeletekkel és erkölcsi kioktatással lehet növelni. Ehhez kiszámítható megélhetésre, biztonságos lakhatásra, működő egészségügyre, megfelelő oktatásra és valódi családtámogatásra lenne szükség.
Az édesipari vállalkozó bejegyzésének elején leszögezte, hogy az abortusz kérdéséről lehet erkölcsi, vallási és világnézeti vitát folytatni. Lehet helyeselni vagy ellenezni, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy kialakítsa a saját véleményét. Szerinte azonban egy szabad társadalomban létezik egy határ, amelyet a politika nem léphet át.
„Van egy határ: az emberi test”
Felföldi azt írta, nem hiszi, hogy egy politikusnak joga lenne eldönteni, mit tegyen egy nő a saját testével. A politika feladata szerinte nem az, hogy fölényeskedjen, kioktasson, vagy úgy viselkedjen, mintha egy képviselői mandátum automatikusan erkölcsi tévedhetetlenséget is biztosítana.
A Mi Hazánk szerinte mégis pontosan ezt teszi, Dúró Dórával az élen. A vállalkozó különösen keményen fogalmazott, amikor a politikust „ősanyának” nevezve azt állította: olyan élethelyzetekről beszél megkérdőjelezhetetlen bizonyossággal, amelyeket személyesen nem kellett átélnie.
Felföldi Dúró Dóra politikai pályáját is szóba hozta. Felidézte, hogy a Mi Hazánk képviselője fiatal kora óta politizál, már huszonhárom évesen bekerült az Országgyűlésbe, és tudomása szerint nem dolgozott hosszabb ideig a versenyszférában.
A debreceni üzletember szerint Dúrónak a parlamenti fizetése mellett nem kellett megtapasztalnia, milyen érzés a hónap végén a befizetetlen számlák között válogatni. Nem kellett két műszak között az óvodába rohannia, és segítség nélkül összeegyeztetnie a munkát a gyermekneveléssel.
„Nem ismeri az átlagos magyar nő életét” – írta.
Felföldi példaként említette az egyedülálló anyát, aki a munkahelyéről rohan a gyermekéért, miközben folyamatosan attól tart, hogy elveszítheti az állását. Megemlítette a bántalmazó kapcsolatban élő nőt, azt, aki súlyos betegséggel küzd, és azt is, aki egyik napról a másikra elveszítette a megélhetését.
Beszélt azokról a nőkről is, akik azért félnek egy újabb gyermek vállalásától, mert nem tudják, lenne-e elegendő pénzük, megfelelő lakásuk és segítségük a felneveléséhez. Ezekben az élethelyzetekben egy döntés nem politikai jelszavakról, hanem megélhetésről, egészségről, biztonságról és a család jövőjéről szól.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Dúró Dórának ne lehetne véleménye az abortuszról. Felföldi kritikájának lényege az, hogy egy politikus nem írhatja felül erkölcsi jelszavakkal azok tapasztalatait, akiknek a döntés valódi következményeit viselniük kell.
A képviselői mandátum jogot ad a törvényhozásban való részvételre, de nem teszi a politikust minden családi tragédia, egészségügyi kockázat és személyes élethelyzet legfőbb ismerőjévé. Felföldi szerint ezért kevesebb kioktatásra és sokkal több együttérzésre lenne szükség.