Budapest
Related Articles
Elkezdődött Orbánék rémálma: több oldalról eredhetnek az eltűnt közpénzek nyomába!
Nem Unger Anna személye a legfontosabb
Napok óta arról folyik a politikai vita, hogy Unger Anna vagy Ligeti Miklós lett volna-e alkalmasabb az új vagyonvisszaszerzési hivatal vezetésére. Unger jogi végzettsége, hatéves mandátuma, a parlamenti szavazás és a Kossuth téri tiltakozás szinte minden más kérdést háttérbe szorított.
Pedig a történet jóval nagyobb annál, hogy ki ül az új hivatal elnöki székében. A lényeg az, hogy létrejöhet-e végre egy olyan rendszer, amely akkor is képes követni a közvagyon útját, ha az ügy politikailag kellemetlen, pénzügyileg bonyolult vagy nemzetközi céghálókon keresztül vezet.
Magyarországon most olyan korrupcióellenes és vagyonvisszaszerzési rendszer kezd összeállni, amelyben egy gyanús közpénzügy több különböző irányból is vizsgálhatóvá válhat.
Az új rendszer egyik szereplője a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, vagyis az NVVH lesz. Mellette továbbra is működik a NAV pénzügyi nyomozói apparátusa, Magyarország pedig belépett az Európai Ügyészség rendszerébe is.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra három különböző hatóság jelenik meg ugyanannál az embernél. Intézményi szempontból azonban olyan korszak kezdődhet, amelyben egy közpénzeket érintő ügyet már nem lehet feltétlenül egyetlen lezárt nyomozással, hatásköri vitával vagy egymásra mutogatással eltüntetni.
Az NVVH a számára létrehozott szabályozás alapján közvagyonnal kapcsolatos ügyeket tárhat fel, vagyont kutathat fel és biztosíthat, valamint eljárásokat kezdeményezhet. Meghatározott esetekben nyomozati és vádképviseleti jogosítványokkal is rendelkezhet.
Ez komoly változás lehet ahhoz képest, amikor egy korrupciógyanús történet végállomását egy újságcikk, egy parlamenti felszólalás vagy egy politikusi Facebook-bejegyzés jelentette. Ha a hivatal valóban élni fog a jogosítványaival, akkor már nemcsak azt vizsgálhatják, hogy ki írta alá az adott szerződést.
A kérdés az is lehet, hová került a pénz, milyen cégeken haladt keresztül, kinél landolt a vagyon, és van-e lehetőség annak visszaszerzésére. Egy ilyen munka azonban nem látványos politikai nyilatkozatokból áll, hanem hosszadalmas és aprólékos nyomozásból.
Unger Anna mellett Tasnády Katalint választották meg nyomozati elnökhelyettesnek. Tasnády hosszú büntetőjogi és ügyészi tapasztalattal érkezik, így az ő területe különösen fontos lehet abban, hogy a politikai ígéretből valódi büntetőeljárási munka legyen.
Egy százmilliárdos konstrukciót ugyanis nem Facebook-posztokkal lehet visszabontani. Bankszámlákat, szerződéseket, tulajdonosi kapcsolatokat, közbeszerzési dokumentumokat, elektronikus adatokat és döntéshozatali folyamatokat kell feltárni.
A bizonyítékokat ráadásul úgy kell összerakni, hogy azok később a bíróság előtt is megállják a helyüket. Egy hangzatos politikai kijelentés még nem bizonyíték, és egy gyanúsnak tűnő üzleti kapcsolat sem jelent automatikusan bűncselekményt.
A hivatal valódi erejét ezért nem az első sajtótájékoztató, hanem az fogja megmutatni, hogy képes-e szakszerűen, törvényesen és politikai befolyástól mentesen végigvinni a nagy ügyeket.
Az Európai Ügyészség belépésével új helyzet kezdődött
A második nagy változás Magyarország európai ügyészségi csatlakozása. Magyarország 2026 augusztusában hivatalosan is az Európai Ügyészségben részt vevő államok közé került.
Ez azért számít történelmi fordulatnak, mert az Orbán-kormány éveken keresztül elutasította az EPPO-hoz történő csatlakozást. A korábbi kormány többek között szuverenitási érvekkel magyarázta, miért nem akarja, hogy az uniós forrásokat érintő magyar ügyekben az Európai Ügyészség is eljárhasson.
A csatlakozás azonban nem jelenti azt, hogy az EPPO már most tömegével folytat magyarországi nyomozásokat. Az intézményi és személyi feltételek kialakítása még folyamatban van.
Az Európai Ügyészség hivatalos tájékoztatása szerint a magyarországi operatív működés az európai ügyész kinevezését követő huszadik napon indulhat el. Ezért jelenleg nem lenne korrekt azt állítani, hogy az EPPO már teljes erővel megkezdte a magyarországi ügyek vizsgálatát.
Ami már megtörtént, az a politikailag és jogilag döntő fordulat: Magyarország csatlakozott.
Innentől kezdve nem az a kérdés, hogy lesz-e magyarországi EPPO-jelenlét. Az a kérdés, mikor áll fel teljesen az ehhez szükséges ügyészi és intézményi apparátus, valamint mely ügyek kerülnek majd az európai ügyészek látókörébe.
Az EPPO nem általános magyar korrupcióellenes rendőrség. Kifejezetten az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel foglalkozik. Ide tartozhatnak az uniós költségvetést érintő csalások, a korrupciós ügyek, valamint az ezekhez kapcsolódó pénzügyi bűncselekmények.
Az NVVH és az Európai Ügyészség hatásköre ezért nem egyszerűen megkettőzi egymást. Egy kizárólag magyar közvagyont érintő ügy az NVVH látókörébe kerülhet, míg egy uniós támogatást is érintő konstrukciónál az EPPO hatásköre is megjelenhet.
Képzeljünk el egy nagy állami beruházást, amelyben egyszerre szerepel hazai közpénz, uniós támogatás, több magáncég, alvállalkozók és külföldi pénzmozgások. Egy ilyen ügyben előfordulhat, hogy az NVVH a közvagyon sorsát vizsgálja, az EPPO az uniós források felhasználását követi, míg a NAV pénzügyi nyomozói költségvetési csalás vagy pénzmosás gyanúja miatt járnak el.
Korábban egy összetett történet könnyen elveszhetett a hatásköri határok között. Az egyik szerv lezárta a rá eső részt, a másik nem találta magát illetékesnek, a harmadik pedig arra hivatkozhatott, hogy nem kapott elegendő adatot.
Az új rendszer akkor jelent valódi változást, ha az érintett intézmények törvényesen, szakszerűen és egymással együttműködve dolgoznak. Ebben az esetben ugyanaz a pénzmozgás, szerződés vagy cégháló több oldalról is láthatóvá válhat.
Ez nem jelenti azt, hogy ugyanazt az embert többször kell felelősségre vonni ugyanazért a cselekményért. A hatásköröket, az eljárási szabályokat és a bírósági kontrollt minden szervezetnek be kell tartania.
Az új rendszer akkor lesz jobb a réginél, ha több lehetőséget teremt a valódi ügyek feltárására, nem akkor, ha politikai ellenfelek elleni automata fegyverré változik.
Az EPPO jelenléte tehát önmagában még nem garancia arra, hogy minden vitatott uniós beruházásból büntetőeljárás lesz. Azt viszont jelentheti, hogy az uniós pénzeket érintő ügyek többé nem maradnak kizárólag a magyar intézményrendszeren belül.
A NAV már most készen állhat a pénzügyi ügyek vizsgálatára
Az NVVH új szervezet, az Európai Ügyészség magyarországi apparátusa pedig még kialakítás alatt áll. A NAV pénzügyi nyomozói szervezete ezzel szemben már most is működik.