Budapest
Related Articles
Most érkezett: szeptembertől átírják a villanyszámlák egyik legfontosabb szabályát
Nem automatikus áremelés jön szeptemberben
Fontos változás jelent meg a Magyar Közlönyben: teljesen új, részletes módszertan alapján kell meghatározni a villamosenergia-rendszerhasználati díjakat. A szabály augusztus 31-én hatályba lép, így szeptembertől már ez lesz az alapja annak, ahogyan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a következő évek hálózati tarifáit kiszámolja.
Mielőtt azonban bárki megijedne, fontos tisztázni, hogy az új rendelet önmagában nem jelenti a lakossági villanyszámlák azonnali emelkedését. A most megjelent rendelet nem emeli meg automatikusan szeptemberben a rendszerhasználati díjat, és egyetlen új lakossági forint/kWh tarifát sem hirdetett ki.
Nem maga a jelenleg fizetendő tarifa változik meg, hanem az a számítási rendszer, amelynek alapján a következő rendszerhasználati díjakat meghatározzák. A 7/2026-os MEKH-rendelet rögzíti, milyen költségeket lehet elfogadni, hogyan kell azokat évről évre korrigálni, és milyen teljesítményt várnak el a hálózati cégektől.
A rendszerhasználati díj nem azonos magának az elektromos energiának az árával. Az energiaár a ténylegesen felhasznált villamos energia ellenértéke, a rendszerhasználati díjak pedig az áram továbbításához, elosztásához és a teljes hálózat működtetéséhez kapcsolódnak. Ebből finanszírozzák többek között a vezetékek, az alállomások, a transzformátorok, a mérők és a rendszerirányítás működését, valamint a karbantartást és az ellátásbiztonság fenntartását.
Leegyszerűsítve: az áramot nem elég előállítani, azt biztonságosan el is kell juttatni minden otthonba és vállalkozáshoz. Ehhez egy teljes országos infrastruktúrának kell éjjel-nappal működnie. Ezért a mostani módosítás technikai szabálynak tűnhet, mégis minden fogyasztót érinthet, hiszen a későbbi hálózati tarifák alapját határozza meg. A változás most még nem jelenik meg új összegként a számlán, hosszabb távon azonban befolyásolhatja, hogy a szolgáltatók mely kiadásaikat és milyen mértékben érvényesíthetik a díjakban.
A MEKH az árszabályozási cikluson belül évente állapítja meg a rendszerhasználati díjakat, az adott év január 1-jei hatálybalépéssel. Az augusztus végén életbe lépő módszertan tehát nem egy szeptember 1-jei lakossági tarifaemelés. A következő rendes éves díjmegállapításnál viszont már szerepet kaphatnak az új képletek és szempontok, ezért a lakosság számára a következő igazán fontos időpont 2027. január 1. lehet.
Az infláció, a bérek és a hatékonyabb működés is számítani fog
Az új rendszer szerint a hálózati cégek működési költségeinek éves frissítésekor az MNB előrejelzéseit is figyelembe kell venni. A fogyasztói árindexből és a versenyszférában várható bruttó átlagkereset változásából egy összetett indexet képeznek. Erre azért van szükség, mert a hálózatüzemeltetők kiadásai sem maradnak változatlanok: drágulhatnak az alkatrészek, emelkedhetnek a bérek, és növekedhetnek az egyéb működési költségek.
Az új módszertan ugyanakkor nem engedi, hogy minden drágulást automatikusan és teljes egészében a fogyasztókra terheljenek. Az inflációból és a bérekből kiszámított emelkedést kötelező hatékonyságjavulási elvárással kell csökkenteni, amely évente 0,5 és 1,5 százalékpont közötti lehet. Egy hálózati társaság tehát nem mondhatja egyszerűen azt, hogy minden tíz százalékkal drágult, ezért neki is automatikusan tíz százalékkal több pénz jár. A szabályozó elvárja, hogy a szolgáltató közben hatékonyabban is működjön.
Ez közvetlenül a fogyasztók érdekeit védi. Ha minden költség korlátozás nélkül bekerülhetne a tarifába, a hálózati társaságok kevésbé lennének érdekeltek a takarékosabb működésben. A cél ugyanakkor nem az, hogy ne maradjon elegendő pénz a hálózat fejlesztésére, mert annak hosszabb távon több üzemzavar és rosszabb szolgáltatás lenne a következménye. Az új rendszernek egyensúlyt kell teremtenie a cégek működőképessége, a szükséges fejlesztések és a fogyasztók védelme között.
A Magyar Közlönyben egy külön, részletes költség-felülvizsgálati módszertan is megjelent. Ennek alapján a hálózati cégeknek kell alátámasztaniuk, hogy egy adott költség miért indokolt. Ha nincs megfelelő műszaki vagy gazdasági indoklás, a MEKH nem köteles elfogadni az összeget. Ez azért lényeges, mert az elismert költségek jelentik az egyik alapját annak, hogy a szolgáltatók mekkora hálózati díjat szedhetnek be.
A hálózati veszteségek költségét szintén szabályozzák. Az áram szállítása közben fizikailag is keletkezik veszteség, amelynek pénzügyi következménye van. Az új módszertan meghatározza, hogyan kell előre megbecsülni ennek mennyiségét és beszerzési árát, majd a becslést a tényleges adatok alapján korrigálni. Egy ingadozó energiapiacon ennek különösen nagy jelentősége lehet, mert a becsült és a valós költségek közötti eltérés a későbbi éves tarifákban korrekcióként jelenhet meg.
Mindez azt jelenti, hogy a költségeket több oldalról is ellenőrzik. Nemcsak azt nézik, mennyivel emelkedtek a bérek vagy az eszközárak, hanem azt is, hogy az adott kiadás valóban szükséges volt-e, a szolgáltató teljesítette-e a vele szemben támasztott követelményeket, és közben javított-e a működése hatékonyságán. A módszertan célja nem egy előre meghatározott áremelés, hanem annak szabályozása, milyen adatok és teljesítmények alapján születhet meg a következő díjdöntés. Emiatt jelenleg felelősen nem lehet pontos összeget vagy százalékos lakossági változást mondani.
Az áramszünetek és a szolgáltatás minősége pénzügyi következménnyel járhat