Ha lopnak, járjunk a végére, mert a miénket lopják

admin 18 minutes ago Home Comments Off on Ha lopnak, járjunk a végére, mert a miénket lopják 1 Views

Spread the love
Már megvannak azok az ügyek, amelyekkel az NVVH nyomozati elnökhelyettese elsőként foglalkozna. Unger Anna a Kontrollnak adott interjújában közölte: nem akar egérutat adni az érintetteknek, a hivatal pedig pártállástól függetlenül minden bejelentést megvizsgál.

Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megválasztott elnöke az első munkanapja előtti estén adott interjút a Kontrollnak. Gulyás Balázs arról kérdezte, pezsgők pukkantak-e Felcsúton a kinevezése hírére, vagy inkább a bőröndjeiket kezdték pakolni az ismert oligarchák.

„Szerintem leginkább leültek, és elkezdték nézni a Google-ban, hogy ki ez a nő. Mert valószínűleg nem arra számítottak, amit kaptak”

–válaszolta Unger Anna.

Úgy látja, sokan egy „hardcore büntetőjogászra” számíthattak, aki pontosan tudja, mi a dolga, majd „eljátssza nekünk Sherlock Holmest”. Egy büntetőjogászt általában a váderedményessége alapján ítélnek meg, ezért elsősorban azokban az ügyekben léphetne előre, amelyeknél biztosnak látszik a siker.

Az NVVH feladata azonban ennél jóval tágabb lesz: nemcsak egyes korrupciós ügyeket kell kivizsgálnia, hanem azt is fel kell tárnia, hogyan álltak össze ezek egyetlen rendszerré.

„Tárjuk fel, biztosítsuk, szerezzük vissza és mondjuk el. Ne az ügyeket, ne egy-egy korrupciós balhét, ne egy-egy visszaélést, hanem hogy ez hogyan adott ki egy rendszert, amiről mindenki tudja, hogy rendszer volt. Neve is volt: Nemzeti Együttműködés Rendszere”

-mondta Unger.

Nem második ügyészség lesz

Az NVVH elnöke emlékeztetett: Magyarországon eddig is működött ügyészség, nyomozó hatóság, Állami Számvevőszék, valamint vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó rendőrségi egység. Az elmúlt 16 évben azonban ezek mellett is jelentős közvagyon tűnt el.

A hivatal ezért nem egyszerűen egy második ügyészség lesz. Feladata az eltűnt, ellopott vagy eltulajdonított közvagyon feltárása és jogi úton történő visszaszerzése, valamint annak bemutatása, hogyan jöhetett létre és működhetett hosszú időn keresztül a rendszer.

A hivatal működését megalapozó törvény bevezető része a demokratikus újjáépítést, a közintézményekbe vetett közbizalom visszaszerzését és a közvagyon védelmét is célként határozza meg.

„Én nem tudok ettől eltekinteni”

–fogalmazott Unger.

Nem mond visszaszerzési célszámot

Gulyás Balázs felidézte, hogy Unger egy korábbi interjúban 20–60 ezer milliárd forint közé tette az eltűnt vagyon nagyságát. Az elnök továbbra sem vállalt konkrét visszaszerzési célszámot.

A nemzetközi szakirodalomban szereplő 10–20 százalék egyedi bűncselekményekből származó vagyonok visszaszerzésére vonatkozik, ezért ezt nem tartja automatikusan alkalmazhatónak a magyar helyzetre.

„Még abban sem lehetünk biztosak, hogy mennyi az annyi”

–mutatott rá.

Vannak egy-, három- és hatéves belső céljai, de felelőtlenségnek tartaná előre bejelenteni, hogy pontosan mekkora összeget fognak visszaszerezni. Az Országgyűléstől kapott elvárást úgy foglalta össze: tisztességes, jogszerű, gyors és hatékony munka.

A pénz visszaadása nem törli el a következményeket

Unger Anna személyes álláspontja szerint minden feltárt cselekménynek jogkövetkezménnyel kell járnia akkor is, ha az érintett együttműködik a hatósággal vagy visszaadja a vagyont.

Konkrét neveket azonban nem mondott. Ezt azzal indokolta, hogy egy későbbi bírósági eljárásban az érintett arra hivatkozhatna: már a hivatal munkájának megkezdése előtt célkeresztbe került, ezért koncepciós eljárás folyik ellene.

„Nem fogok neveket mondani, összegeket sem fogok mondani, intézményeket sem fogok mondani.”

A hivatal bankszámlakivonatokkal, tőkemozgásokkal, cégiratokkal, valamint formális és informális úton megszerzett információkkal támaszthatja majd alá az eddigi vélelmeket és sejtéseket.

Unger azt szeretné, hogy az ország legjobb nyomozói, nyomozó ügyészei, könyvvizsgálói és pénzügyi szakemberei dolgozzanak az NVVH-ban.

Ezeket a munkatársakat kiemelten jól akarják megfizetni. A hivatal különösen kitett lesz a korrupciós kísérleteknek, ezért a dolgozókat anyagilag is meg kell védeni attól, hogy jobban megérje együttműködniük azokkal, akik ellen vizsgálat folyik.

„Ezek az emberek nagyon jól meg lesznek fizetve, cserébe iszonyatosan jó munkát várok tőlük”

-jelentette ki.

Más mérce vonatkozhat a túlárazásra és a gyűlöletkeltés finanszírozására

A köznyelvben vádalkunak nevezett megállapodásokhoz nem merev, minden ügyre azonos szabályokat akarnak kialakítani. Unger morális különbséget tenne aközött, hogy a jogellenesen megszerzett pénzt egy túlárazott beruházásba építették be, vagy politikai uszításra, emberek tönkretételére, zsarolásra és szavazatvásárlásra fordították.

„Jobban hajlok arra, hogy ha a lopott pénz betonban van, akkor állapodjunk meg, mint hogyha az a lopott pénz gyűlöletkeltésre, emberek tönkretételére, zsarolásra, szavazatvásárlásra, uszításra ment”

-magyarázta.

Példaként említette, hogy megengedőbb lehetne egy olyan ügyben, amelyben egy stadion villanyszerelését háromszoros vagy ötszörös áron végezték el, de az abból származó pénzt nem fordították később politikai uszításra.

A döntéseket ugyanakkor nem egyedül az elnök hozza meg. A vádképviseleti elnökhelyettessel és a hivatal többi vezetőjével közös stratégiát alakítanak ki, az egyes ügyeket pedig külön-külön mérlegelik majd.

Minden közbeszerzésektől függő céget megvizsgálnak

Az NVVH-nak hivatalból kell megvizsgálnia azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elmúlt öt év bármelyikében – a kapcsolt vállalkozásaikkal együtt – legalább 75 százalékban közbeszerzésekből származott a nettó árbevételük.

Ehhez először azt kell megállapítani, pontosan mely vállalkozások tartoznak ebbe a körbe. Jelenleg nincs erről egységes adatbázis, ezért az információkat többek között a NAV-tól kell bekérni.

Decemberig elkészül a közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan is. Ez határozza majd meg, milyen objektív szempontok alapján vonnak vizsgálat alá egy közbeszerzési szerződést, uniós támogatást vagy állami beruházást.

A tervezetet adat- és hálózatelemzőkkel, korrupciókutatókkal, büntetőjogászokkal, könyvvizsgálókkal és pénzügyi szakemberekkel is megvitatják, majd nyilvánosságra hozzák. Ettől kezdve mindenki megismerheti, milyen szempontok mentén indít vizsgálatot a hivatal.

A politikafinanszírozást is vizsgálják

A hagyományos büntetőjogi szempontokon túl a politikafinanszírozási kockázatokat is keresni fogják.

Ide tartozhat, amikor állami pénzből finanszírozott civil vagy álcivil szervezet avatkozik be egy politikai kampányba, illetve amikor egy túlárazott közbeszerzés nyertese később nyomott áron nyújt kampányszolgáltatást.

A vizsgálandó ügycsoportok között szerepelhet:

  • a sportfinanszírozás, a TAO, a stadionok és a sportrendezvények;
  • az állami és civil alapok pénzosztása;
  • a vasút-, út- és más nagy infrastrukturális beruházások;
  • a hulladék-, közút-, kaszinó- és dohánykoncessziók;
  • a hosszú távú földbérleti szerződések;
  • a kiemelt állami beruházások;
  • a magántőkealapok;
  • a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok;
  • a parkolás, a parkfenntartás és a közétkeztetés hosszú távú szerződései.
„Ne pecázzunk, hanem toljunk ki egy halászhajót, dobjuk le a hálót. Biztos, hogy több halat fogunk felszedni, mint ha egy-egy ügyet kezdek nézegetni. A halászhajó megvan, most megépítjük a hálót”

-mondta.