Mindössze 14 perce maradt Rajendra Dawadinak arra, hogy kiürítse nepáli iskoláját. Az igazgató azonnal félbeszakította a tanítást, megkongatta a csengőt, és több mint 900 diákot, valamint 16 dolgozót juttatott biztonságba, mielőtt az áradás elsodorta az épületet.
Rajendra Dawadi éppen a Tribhuvan Trishuli Középiskola egyik tantermében tartózkodott, amikor az iskola könyvelője berontott hozzá, és kiabálni kezdett: „Jön az ár, jön az ár!”
A könyvelőt egy Rasuwa térségében élő rokona figyelmeztette. Az áradás előbb ezt a területet érte el, majd sárral és törmelékkel teli víztömegként indult tovább a völgyben fekvő Bidur felé.
A telefonhívástól számítva körülbelül 14 percük maradt. Az igazgató azonnal leállította a tanítást
Az iskolának nagyjából 1600 tanulója volt, közülük több mint 900-an tartózkodtak az épületben a figyelmeztetés pillanatában.
Dawadi nem várt hivatalos utasításra. Leállíttatta az órákat, megkongattatta az iskola csengőjét, majd megkezdte a diákok és a dolgozók kimenekítését.
„Azonnal azt mondtuk: állítsák le az órákat, kongassák meg a csengőt” – idézte fel az igazgató.
Azoknak az iskolabuszoknak a sofőrjeit is értesítette, amelyek további gyerekekkel tartottak az intézmény felé. Arra utasította őket, hogy ne hajtsanak az iskolához, hanem vigyék biztonságosabb területre a diákokat.
A hír hallatán szülők, tanárok és gyerekek érkeztek motorkerékpárokkal. Más tanulókat buszokkal szállítottak el, sokan pedig gyalog futottak a magasabban fekvő területek felé. A pánikban legalább egy diák elájult.
Az utolsó busz után összeomlott a híd
Az utolsó iskolabusz éppen átjutott a közeli hídon, amikor a hatalmas víztömeg elérte a mintegy 60 ezer lakosú települést.
Budapest