Nem adja ki az Igazságügyi Minisztérium a Szőlő utcai javítóintézet ügyében végzett miniszteri vizsgálat iratait. Az előző vezetés által minősített adatokat az új tárcavezető felülvizsgálata után sem ismerheti meg a nyilvánosság.
A hatalmi működés egyik legszembetűnőbb sajátossága, amikor egy intézmény saját maga jogosítja fel magát a független nyomozás felülbírálatára, majd a kiderített adatokat azonnal minősített adatnak nyilvánítja. Tavaly szeptemberben, a Szőlő utcai javítóintézetben kirobbant büntetőügy idején az Orbán-kormány egyedülálló rendeletet hozott: felhatalmazta az akkori igazságügyi minisztert, Tuzson Bencét, hogy a folyamatban lévő eljárás minden iratát, tényét és adatát korlátozás nélkül megismerhesse. A felhatalmazás alapján a minisztérium többször is élt a betekintési jogával, ám az ügyiratok tartalma és a vizsgálat megállapításai a mai napig nem kerülhetnek a nyilvánosság elé.
A miniszter a rendelet értelmében a folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos minden ügyiratot, adatot, tényt megismerhet, iratokba betekinthet és a vizsgálata eredményéről tájékoztathatja a nyilvánosságot.
A történet nem zárult le a miniszteri váltással. A 444 közérdekű adatigényléssel fordult a Görög Márta vezette új Igazságügyi Minisztériumhoz, megtudandó, hányszor néztek bele a nyomozati iratokba, mire volt kíváncsi az előző tárcavezető, és milyen írásos dokumentum rögzítette a megállapításokat. A minisztérium válaszában közölte: a kért adatokat az előző vezetés titkosította. Bár az érdeklődés hatására lefolytatták a törvényi felülvizsgálatot, a tárca új vezetése arra jutott, hogy a „minősítéssel védendő közérdek fennállása miatt a minősítés fenntartása indokolt”, vagyis az iratbetekintések részletei továbbra is el vannak zárva a közvélemény elől.
Még a felhatalmazó rendelet előtt megjelent Tuzson Bence videója
A Szőlő utcai ügy körüli kormányzati vizsgálat eljárásrendje már a kezdetekkor figyelemreméltó idősíkbeli ellentmondásokat mutatott. Tuzson Bence tavaly szeptember 24-én egy videóban lobogtatott egy háromoldalas jelentést, azt állítva, hogy a minisztériumi átvilágítás alapján az ügyben nincs kiskorú sértett, politikus érintettsége nem merült fel, a háttérben pedig szervezett politikai akció és idegen titkosszolgálati szál gyanítható. A különös csavar a történetben az volt, hogy a miniszteri videó és a jelentés hamarabb látott napvilágot, mint maga a kormányrendelet, amely egyáltalán jogi felhatalmazást adott volna az igazságügyi miniszternek a nyomozati iratok kikérésére.
Budapest
