Budapest
Related Articles
Újabb fejleményről számolt be Tordai Bence a Paks II. beruházásához kapcsolódó, csaknem 80 milliárd forintos ügyben. A volt országgyűlési képviselő 2026. október 14-én a Facebookon közölte, hogy feljelentőként hallgatták meg a Nemzeti Nyomozó Irodában. A politikus szerint a nyomozás középpontjában egy olyan állami tőkeemelés áll, amelynek jogszerűségét a korábbi uniós bírósági döntés miatt vitatja.
Fél napot töltött a nyomozóknál Tordai Bence
A politikus a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának épülete előtt készült fényképpel számolt be a meghallgatásáról.
Bejegyzését különösen erős kijelentéssel kezdte:
„Börtönbe küldeni Orbánt, Szijjártót, Nagy Mártont – ezen dolgoztam ma délelőtt (is)”
Tordai közlése szerint fél napot töltött a nyomozóknál, ahol a Paks II. beruházásával kapcsolatos feljelentése ügyében hallgatták meg.
Fontos ugyanakkor, hogy a feljelentő meghallgatása önmagában nem jelenti a feljelentésben megnevezett politikusok bűnösségének megállapítását. Az eljárás célja éppen annak tisztázása, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, kit terhelhet büntetőjogi felelősség.
Egy 80 milliárd forintos állami döntés került a középpontba
Az ügy előzménye a Paks II. Atomerőmű Zrt. 2025 decemberében végrehajtott, csaknem 80 milliárd forintos tőkeemelése.
Tordai szerint az akkori Orbán-kormány úgy biztosított további állami forrást az atomerőmű-projekthez, hogy annak uniós támogatási jóváhagyását korábban bírósági döntéssel megsemmisítették.
A nyilvánosságra került korábbi beszámolók alapján a tranzakció pontos összege 79 633 739 000 forint volt, amelyet a projektcég az orosz fővállalkozóhoz továbbított.
Tordai ezt a kifizetést tartja jogellenesnek. Azt állítja, hogy az állami támogatás engedélyének hiányában a pénz átutalása büntetőjogi kérdéseket is felvethet.
Uniós bírósági ítélet előzte meg a vitatott kifizetést
Az Európai Unió Bírósága 2025. szeptember 11-én megsemmisítette azt a 2017-es európai bizottsági határozatot, amely jóváhagyta a Paks II. beruházáshoz tervezett magyar állami támogatást.
Az ítélet hátterében a beruházás közbeszerzési és állami támogatási szabályainak összefüggései álltak. A bíróság többek között azt kifogásolta, hogy a Bizottság nem vizsgálta megfelelően az építési szerződés közvetlen odaítélésének jogszerűségét.
Tordai álláspontja szerint az ítélet után már nem lett volna szabad további állami támogatást folyósítani a beruházáshoz.