Budapest
Related Articles
Feljelentés lett a külügyi átvilágításból
Orbán Anita külügyminiszter meghozta eddigi egyik legkeményebb döntését: a Külügyminisztérium feljelentést tett a Szijjártó Péter minisztersége idején lebonyolított, mintegy 300 milliárd forintos járványügyi beszerzések miatt. Ez az első büntetőfeljelentés, amely a kormányváltás után elrendelt külügyi átvilágítás eredményeként született meg.
A lépés politikai súlya jelentős, a jogi helyzetet azonban pontosan kell értelmezni. Orbán Anita nem mondta ki Szijjártó Péter személyes büntetőjogi felelősségét. A feljelentés a korábbi miniszter által vezetett tárcánál történt beszerzések miatt született, mert az átvilágítás során súlyos bűncselekmények gyanúját felvető információk kerültek elő.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020 márciusában és áprilisában, a koronavírus-járvány első hulláma alatt körülbelül 300 milliárd forint értékben bonyolított le egészségügyi beszerzéseket. A tárca közlése szerint összesen 16 853 lélegeztetőgépet vásároltak, emellett védőeszközöket, PCR-teszteket és gyógyszereket is beszereztek.
A vásárlások a rendkívüli járványhelyzet miatt nem a szokásos közbeszerzési rendben, hanem kivételes rendszerben történtek. Ez önmagában még nem bizonyít törvénytelenséget, de a beszerzések mérete, az alkalmazott árak és a döntési folyamatok indokolttá tették az ügy részletes átvizsgálását.
Az ellenőrzés megállapításai már túlmutattak azon, hogy utólag egyszerűen rossz vagy elhibázott gazdasági döntésnek nevezzék a lélegeztetőgépek tömeges megvásárlását. A minisztérium szerint az előkerült információk különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és további bűncselekmények gyanúját is felvetik.
Orbán Anita a korábbi minisztériumi felsővezetés lehetséges felelősségéről is beszélt. Ez jelenleg gyanú és vizsgálati megállapítás, nem jogerős bírósági ítélet. Annak eldöntése, hogy valóban történt-e bűncselekmény, és azért pontosan kit terhelhet felelősség, már az ügyészség és a nyomozó hatóságok feladata lesz.
Politikai szempontból Szijjártó Péter neve nem választható el az ügytől. 2020-ban ő vezette a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, és az ő minisztersége alatt szervezték meg a most vizsgált, hatalmas értékű beszerzéseket.
Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a feljelentés személyesen Szijjártó Péter ellen irányul, vagy hogy az ő büntetőjogi felelőssége már bizonyított lenne. A pontos megfogalmazás az, hogy Orbán Anita a Szijjártó által vezetett minisztérium beszerzéseinek ügyében tett feljelentést, a vizsgálatnak pedig azt is tisztáznia kell, meddig vezetett felfelé a döntési lánc.
Hiányzó dokumentumok és milliárdos árkülönbségek kerültek elő
Az átvilágítás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a beszerzésekhez kapcsolódó dokumentáció nem állt teljes egészében rendelkezésre a minisztériumban. A vizsgálók ezért informatikai eszközökkel korábbi állományokat is helyreállítottak.
Az így visszaszerzett adatmennyiség rendkívüli volt: összesen 88 gigabájtnyi állományról és mintegy 130 ezer fájlról beszélünk. A minisztérium szerint ezek az adatok segítettek pontosabb képet kapni arról, hogyan, milyen feltételekkel és milyen döntések alapján bonyolították le a vásárlásokat.
A fájlok helyreállítása önmagában még nem bizonyítja, hogy Szijjártó Péter vagy bármelyik korábbi vezető szándékosan próbált volna bizonyítékokat eltüntetni. A hivatalos tájékoztatás hiányos dokumentációról és feltételezett törlésről szólt.
Ha a nyomozás során kiderülne, hogy valaki egy későbbi vizsgálat akadályozása érdekében tudatosan törölt hivatalos iratokat, annak önálló büntetőjogi jelentősége lehet. Ehhez azonban bizonyítani kellene, hogy ki, mikor és milyen céllal nyúlt az adatokhoz.
A vizsgálat közben nemcsak a dokumentációval kapcsolatban merültek fel kérdések. A minisztérium jelentős eltéréseket talált a gyártói árak és a magyar beszerzési értékek között is.
A NAV vámkezelésekor rendelkezésre álló eredeti gyártói számlák összevetése alapján hat közvetítő cégnél összesen 13,48 milliárd forintos különbséget azonosítottak. Ez az összeg a gyártói és a magyar beszerzési értékek közötti eltérésből adódott.
Egyetlen ügyletnél, a Proconcept Kft.-hez kapcsolódó beszerzésnél a minisztérium közlése szerint 16 millió eurós, akkori árfolyamon körülbelül 5,8 milliárd forintos különbséget találtak. Ekkora eltérésnél jogos elvárás, hogy pontosan kiderüljön, milyen költségekből és szolgáltatásokból állt össze a közvetítői ár.
A nyomozóknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a közvetítők kiválasztása milyen módon történt, az árakat ki és milyen információk alapján fogadta el, valamint volt-e lehetőség kedvezőbb feltételekkel beszerezni ugyanazokat az eszközöket.
Túl sok gépet vehettek, miközben ezrek maradtak a raktárakban
Orbán Anita szerint az átvilágítás mennyiségi túlbeszerzésre is jutott. A döntéseknél elsősorban a lélegeztetőgépek számából indultak ki, miközben egy intenzív ellátóhely működtetéséhez nemcsak gépre, hanem megfelelően képzett orvosokra, szakápolókra, intenzív ágyakra és megfelelő oxigénellátásra is szükség van.
A minisztérium értékelése szerint Magyarország tényleges egészségügyi kapacitása jóval kisebb volt annál, mint amit a megvásárolt gépek száma feltételezett. Ha ezt a nyomozás is megerősíti, akkor választ kell találni arra, milyen szakmai számítások alapján döntöttek végül csaknem 17 ezer lélegeztetőgép beszerzéséről.
A vásárlások következményei évekkel később is érezhetők voltak. 2026 nyarán még körülbelül 12 ezer, a járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépet tárolt az állam. A raktározás költsége addigra meghaladta a 2,3 milliárd forintot.
Vagyis nemcsak azt kell tisztázni, mennyibe kerültek a gépek 2020-ban, hanem azt is, miért maradt belőlük ekkora mennyiség kihasználatlanul. Az államnak a fel nem használt eszközök tárolására további közpénzt kellett fordítania.
A beszerzések nagyságrendjét jól mutatja, hogy a legnagyobb megállapodást a malajziai GR Technologies SDN-nel kötötték, mintegy 181 milliárd forintértékben. Ez az egyetlen közvetítői szerződés a teljes beszerzési összeg jelentős részét tette ki.
A szerződés magas értéke önmagában még nem jelenti azt, hogy törvénysértés történt. A nyomozóknak azt kell megállapítaniuk, indokolt volt-e az ár, hogyan választották ki a szállítót, kik vettek részt a döntésben, és pontosan milyen eszközöket vagy szolgáltatásokat kapott a magyar állam a kifizetett összegért.