Budapest
Related Articles
Nyomozók a külügy szerverszobájában: új fordulat a Szijjártó idején kötött lélegeztetőgép-üzletekben
Elektronikus bizonyítékokat foglalt le a Nemzeti Nyomozó Iroda 2026. november 4-én a Külügyminisztériumban, a Szijjártó Péter minisztersége alatt lebonyolított járványügyi beszerzések miatt. Az ügy közpénzek felhasználásáról és az államot érhetett veszteségről szól; egy külön NAV-eljárásban már két gyanúsított letartóztatásáról is döntött a bíróság.
Visszanyert adatok kerültek a nyomozókhoz
Gazdasági és kibernyomozók több forrásból nyertek vissza elektronikus adatokat a minisztérium szerverszobájában, majd külső adathordozókra másolták őket. Az NNI szerint ezek alátámasztják a belső vizsgálat megállapításait. Több tízmilliárd forintos vagyoni hátrány gyanúját vizsgálják.
Az eljárás előzményeiről a kormány már 2026. augusztus 25-én közölte, hogy a tárca feljelentést tett. A hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított NNI-nyomozás szeptemberben kezdődött.
Tizenkilencezer gép mellé nem járt ugyanennyi működő betegágy
A rendőrség által ismertetett vizsgálat szerint 2020 tavaszán 19 002 lélegeztetőgépet és további védőeszközöket szereztek be, mintegy 300 milliárd forintért. A készülékek közül több mint 16 ezret a Külgazdasági és Külügyminisztérium vásárolt.
Ehhez képest az intenzív ellátás személyi és infrastrukturális feltételei az idézett későbbi OKFŐ-adatok szerint egyszerre 800–2000 beteg kezelését tették lehetővé. A feljelentés szerint ezt nem mérték fel vagy nem vették megfelelően figyelembe. Csakhogy egy raktárnyi gép még nem egy kórháznyi működő intenzív osztály.
Használat nélkül is milliárdokba került a készlet
Nem pusztán a mennyiséggel volt gond. A kormány augusztusi tájékoztatása szerint több készülék hibásnak vagy alkalmatlannak bizonyult, jelentős részük pedig sosem került kórházi használatba. Raktározásuk költsége is többmilliárdos összegre rúgott. A használaton kívüli gépek tehát legalább egy területen teljesítettek: a kiadások növelésében.
Hirdetés
Ugyanez a közlemény arról számolt be, hogy az átvilágítás során több ezer dokumentumot néztek át, de az iratanyag hiányos volt. Egyes állományokat feltételezett törlés után informatikai eszközökkel kellett helyreállítani. A közlés nem nevezett meg olyan személyt, akinek a törlést bizonyítottan tulajdonították volna.