Budapest
Related Articles
Komoly fordulat jöhet Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért üzleti érdekeltségeinél. Az Országgyűlés 2026. november 3-án elfogadott egy törvényt, amelynek nyomán közel 190 milliárd forint névértékű kötvénykövetelés kerülhet közvetlen állami kezelésbe, miközben a 4iG tulajdonosi irányítását érintő szabályok is megváltoznak. A Tisza-kormány ezzel olyan eszközökhöz juthat, amelyekkel jóval erősebb tárgyalási pozícióba kerülhet a korábban jelentős állami forrásokhoz jutó vállalatcsoportokkal szemben.
Nem a bankbetétesek pénzéről van szó
Az MBH Bank ügyfeleinek egyelőre nem kell attól tartaniuk, hogy a parlamenti döntés miatt megváltoznának a bankszámláik vagy a hiteleik feltételei. Az elfogadott szabályozás elsősorban a bankhoz kapcsolódó korábbi finanszírozási konstrukciókat és a tulajdonosi kör pénzügyi kötelezettségeit érinti.
A részvényesek és befektetők számára viszont már jóval nagyobb lehet a tét. Az állam a korábbinál közvetlenebbül léphet fel egy jelentős követelés jogosultjaként, és akár a tartozások lejárat előtti rendezéséről is tárgyalhat.
A Ruff Bálint által benyújtott, mindössze 14 oldalas törvénycsomagot az Országgyűlés 115 igen, 38 nem és 4 tartózkodás mellett fogadta el.
Kármán András pénzügyminiszter a parlamenti vitában azzal indokolta a gyors intézkedést, hogy meg kell védeni az állami vagyont, és meg kell akadályozni az esetleges vagyonkimentési kísérleteket.
A jogszabályt a sajtóban már „lex MBH–4iG” néven emlegetik. A név nem hivatalos, de jól érzékelteti, mely vállalatok számára lehetnek különösen jelentősek a változások.
Hogyan lett 136 milliárd közpénzből közel 190 milliárdos követelés?
A történet gyökerei egészen 2013-ig nyúlnak vissza, amikor az Orbán-kormány 136 milliárd forint állami forrást biztosított a takarékszövetkezeti rendszer átalakításához.
A pénz az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezetéhez, az SZHISZ-hez került. A szervezet kezdetben állampapírokban tartotta a forrásokat, majd 2022-ben a vagyon jelentős részét a Magyar Bankholding által kibocsátott kötvényekbe fektette.
Ezeknek a kötvényeknek a névértéke a Telex által ismertetett adatok szerint megközelíti a 190 milliárd forintot.
Csakhogy a konstrukciónak volt egy különösen érdekes sajátossága: az eredetileg közpénzből származó források a későbbi MBH tulajdonosi finanszírozásához járultak hozzá, az állam azonban ezért közvetlenül nem kapott újabb banki tulajdonrészt.
Most változik a helyzet.
Az elfogadott törvény megszünteti az SZHISZ-t, a fennmaradó vagyon pedig az államra száll. A tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolhatja.
Így az állam közvetlen jogosulti pozícióba kerülhet egy olyan pénzügyi konstrukcióban, amelynek alapját több mint egy évtizeddel korábban maga finanszírozta.
Van ebben némi történelmi irónia: az egykor állami pénzzel megtámogatott rendszer most éppen az állam kezében válhat komoly tárgyalási eszközzé.
Mészáros Lőrincnek kell visszafizetnie a 190 milliárdot?
A rövid válasz: nem lehet ezt így kijelenteni.
A kötvények lejárata 2042, és az új szabályozás önmagában nem teszi azonnal esedékessé a teljes tartozást.
Ráadásul a kötvényeket eredetileg kibocsátó Magyar Bankholding időközben különválással megszűnt. Kötelezettségeit a jogutód vállalatok örökölték meg, amelyek több egykori tulajdonosi körhöz kapcsolódnak.
Ezek között Mészáros Lőrinc, Szíjj László, az állam és a Matolcsy-család üzleti környezetéhez kapcsolódó érdekeltségek is szerepelnek.
A tényleges fizetési kötelezettségek megállapításához a szétválási tervet és a kötvények részletes feltételeit kell figyelembe venni.
Mészáros Lőrinc személyes, 190 milliárd forintos tartozásáról tehát nincs szó.
A kormány tárgyalási lehetőségei azonban ettől még bővülhetnek. Ha az állam a lejárat előtt szeretné rendezni a követelést, megállapodást kezdeményezhet az érintettekkel. Hogy egyoldalúan követelhet-e korábbi teljesítést, azt a szerződéses feltételek dönthetik el.