Budapest
Related Articles
Komoly fordulat jöhet Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért üzleti érdekeltségeinél. Az Országgyűlés 2026. november 3-án elfogadott egy törvényt, amelynek nyomán közel 190 milliárd forint névértékű kötvénykövetelés kerülhet közvetlen állami kezelésbe, miközben a 4iG tulajdonosi irányítását érintő szabályok is megváltoznak. A Tisza-kormány ezzel olyan eszközökhöz juthat, amelyekkel jóval erősebb tárgyalási pozícióba kerülhet a korábban jelentős állami forrásokhoz jutó vállalatcsoportokkal szemben
Nem a bankbetétesek pénzéről van szó
Az MBH Bank ügyfeleinek egyelőre nem kell attól tartaniuk, hogy a parlamenti döntés miatt megváltoznának a bankszámláik vagy a hiteleik feltételei. Az elfogadott szabályozás elsősorban a bankhoz kapcsolódó korábbi finanszírozási konstrukciókat és a tulajdonosi kör pénzügyi kötelezettségeit érinti.
A részvényesek és befektetők számára viszont már jóval nagyobb lehet a tét. Az állam a korábbinál közvetlenebbül léphet fel egy jelentős követelés jogosultjaként, és akár a tartozások lejárat előtti rendezéséről is tárgyalhat.
A Ruff Bálint által benyújtott, mindössze 14 oldalas törvénycsomagot az Országgyűlés 115 igen, 38 nem és 4 tartózkodás mellett fogadta el.
Kármán András pénzügyminiszter a parlamenti vitában azzal indokolta a gyors intézkedést, hogy meg kell védeni az állami vagyont, és meg kell akadályozni az esetleges vagyonkimentési kísérleteket.
A jogszabályt a sajtóban már „lex MBH–4iG” néven emlegetik. A név nem hivatalos, de jól érzékelteti, mely vállalatok számára lehetnek különösen jelentősek a változások.
Hogyan lett 136 milliárd közpénzből közel 190 milliárdos követelés?
A történet gyökerei egészen 2013-ig nyúlnak vissza, amikor az Orbán-kormány 136 milliárd forint állami forrást biztosított a takarékszövetkezeti rendszer átalakításához.
A pénz az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezetéhez, az SZHISZ-hez került. A szervezet kezdetben állampapírokban tartotta a forrásokat, majd 2022-ben a vagyon jelentős részét a Magyar Bankholding által kibocsátott kötvényekbe fektette.
Ezeknek a kötvényeknek a névértéke a Telex által ismertetett adatok szerint megközelíti a 190 milliárd forintot.
Csakhogy a konstrukciónak volt egy különösen érdekes sajátossága: az eredetileg közpénzből származó források a későbbi MBH tulajdonosi finanszírozásához járultak hozzá, az állam azonban ezért közvetlenül nem kapott újabb banki tulajdonrészt.
Most változik a helyzet.
Az elfogadott törvény megszünteti az SZHISZ-t, a fennmaradó vagyon pedig az államra száll. A tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolhatja.
Így az állam közvetlen jogosulti pozícióba kerülhet egy olyan pénzügyi konstrukcióban, amelynek alapját több mint egy évtizeddel korábban maga finanszírozta.
Hirdetés
Van ebben némi történelmi irónia: az egykor állami pénzzel megtámogatott rendszer most éppen az állam kezében válhat komoly tárgyalási eszközzé.
Mészáros Lőrincnek kell visszafizetnie a 190 milliárdot?
A rövid válasz: nem lehet ezt így kijelenteni.
A kötvények lejárata 2042, és az új szabályozás önmagában nem teszi azonnal esedékessé a teljes tartozást.
Ráadásul a kötvényeket eredetileg kibocsátó Magyar Bankholding időközben különválással megszűnt. Kötelezettségeit a jogutód vállalatok örökölték meg, amelyek több egykori tulajdonosi körhöz kapcsolódnak.