A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának azonnali összehívását kezdeményezte a DK hétfőn. Vadai Ágnes többek között arra a kérdésre vár választ Benkő Tibor honvédelmi minisztertől, hogy a kormány vissza akarja-e állítani a kötelező sorkatonai szolgálatot.A kérdést egy kiskunhalasi kampányrendezvényen is megkapta a honvédelmi miniszter, miután az ukrajnai háborúról és a magyar honvédség állapotáról tartott előadást. A közönség soraiból jelentkezett egy férfi, aki arról beszélt, hogy sok-sok honfitársához hasonlóan ő is azt gondolja, „a mai generációra legalább egy hat hónapos katonai szolgálat nagyon nagyon ráférne”. Kitörő taps fogadta a felszólalását, és ez szemmel láthatóan arra sarkallta, hogy folytassa gondolatmenetet: „Azok a gyerekek tanulnának emberséget, bajtársiasságot, (…) keményebbé tudnának válni.”
Ha lenne ilyen, akkor a kiskunhalasi férfi szerint a fiatalok megismerhetnék valamilyen szinten a haditechnikai eszközöket, rálátást kapnának a katonai pályára, és ezután – fogalmazott – sokkal többen kapnának kedvet ehhez a hivatáshoz. Ha visszatérne a kötelező sorkatonai szolgálat, „nagyobb biztonságot adna az országnak” szerinte, hogy lenne egy hadseregünk, amelynek tagja minden magyar férfi, aki elmúlt 18 éves. Benkő abban bízik, hogy a nők visszautasítják az udvarlót, ha addig nem tett eleget a kötelezettségének „Sokan vannak Magyarországon, akik így gondolkodnak, és meg is értem az ő gondolkodásukat” – kezdte a válaszát Benkő Tibor szombaton. A Magyar Honvédség az elmúlt években a hazafias honvédelmi nevelés irányába tett lépéseket a kadétprogram elindításával, a laktanyai nyílt napokkal, a honvédelmi táborokkal és honvédelmi versenyekkel. „Szeretnénk azt elérni, hogy önkéntes alapon is akarjanak szolgálatot vállalni a fiatalok, és ne legyen kötelező.
A kötelezővel szemben mi, magyarok (…) úgy vagyunk, hogy a kötelező az nem jó” – magyarázta, majd arról beszélt, hogy szerinte is szüksége van Magyarországnak mindarra, amit a felszólaló mondott. Arra, hogy Benkő szavai szerint „olyan elhivatott fiatalok dolgozzanak Magyarországon, akik tudják, hogy mi a rend, mi a fegyelem, mi a bajtársiasság, mi a haza iránti elhivatottság és elköteleződés, mi a helytállás, mit jelent az, hogy főnököm van, mit jelent az, hogy végre kell hajtanom azt, amit a főnököm mond”. Szerinte ha ezt nem tudjuk elérni, akkor nagyon nehéz lesz rendben, szervezetten haladni. Kijelentette ugyanakkor, hogy a magyar kormánynak pillanatnyilag nincs olyan célkitűzése, hogy bevezesse a kötelező sorkatonai szolgálatot, amit 2004-ben szüntettek meg. „Én nagyon bízom a hölgyekben, megmondom őszintén” – fogalmazott a honvédelmi miniszter, és felidézte, hogy régebben, „amikor a fiatalember bekopogott (…) a szülői házhoz, akkor megkérdezte az após jelölt, hogy Lajoska, te voltál már katona.” És ha nem volt a válasz, azt mondták, „majd akkor gyere vissza, ha letudtad a szolgálatot”. Benkő szerint a társadalom tudja megteremteni az alapját, ha valamire szükség van, és nem biztos, hogy azt parancsra kell tenni.
„A társadalomnak kell felismernie azt, hogy erre szükség van, vagy nincs szükség” – folytatta a gondolatmenetet. Azt is mondta, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatnak megvoltak a jó és rossz oldalai is. Például annak nem volt jó, aki épp akkor végzett a főiskolán, és be kellett vonulnia a seregbe. A humoros hangulatú honvédelmi miniszter ezt követően a közönség derültségére megismételte: „a hölgyekre apellál”, hogy „visszautasítják a fiatalembert, ha eddig nem tett eleget a kötelezettségének”. Megszüntették annak lehetőségét, hogy a honvédség tudja, kit lehet behívni, ha háború lenne Az előadásában korábban pedig arról beszélt, itthon a NATO-csatlakozás előtt kevesen beszéltek a Washingtoni Szerződés azon részletéről, ami kimondja, hogy minden ország köteles olyan katonai védelmi képességet építeni, amellyel egyrészt meg tudja védeni a saját országát, másrészt ezt a képességet fel tudja ajánlani a NATO-nak. Ha erről többet beszéltek volna, akkor Benkő szerinte nem csökkenteni, hanem bővíteni kellett volna a magyar honvédséget a NATO-csatlakozás után.
Ehhez képest 2004-ben megszüntették a kötelező sorkatonai szolgálatot, de ennél súlyosabb bűn volt a honvédelmi miniszter szerint a hadkötelezettség leépítése. Adatvédelmi szabályok miatt a Magyar Honvédség nem vezethetett nyilvántartást a hadra fogható férfiakról az uniós csatlakozás után. „Megszüntettük annak lehetőségét, ha netán háború alakult volna ki Magyarországon, egyáltalán tudjuk, kit lehet behívni, meg kit lehet harcba küldeni.” Annyi előrelátása volt a honvédelmi miniszter szerint az akkori vezetésnek, hogy 2003-tól létrehozták az önkéntes katonai tartalékos szolgálatot. Ez azonban nem működött valami fényesen, 2011-ig mindössze 17 önkéntes jelentkezett. Benkő azt mondta, 2011-ben újjáépítették a rendszert, és mára már több mint 11 ezer önkéntes szolgál a honvédségnél.
„Elismerés és köszönet mindenkinek, aki ebben részt vett” – tette hozzá. „Miközben mi egyértelműen elutasítjuk a sorkatonai szolgálat visszavezetésének gondolatát, megengedhetetlennek tartjuk, hogy a honvédelmi miniszter a magyar emberek biztonságát veszélyeztető kijelentéseket tegyen” – mondta a hétfői sajtótájékoztatón Vadai Ágnes, és azt is felidézte, hogy 2004-ben a Fidesz először nem akarta támogatni a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetését. Az Egységben Magyarországért szerint „az össze-vissza beszélő honvédelmi miniszter és a Putyin barátjaként tetszelgő miniszterelnök példája is mutatja”, hogy Magyarország biztonságát csak az erős és stabil EU- illetve NATO-tagság tudja biztosítani. Forrás