Tüdőgyulladás járvány válthatja a Covidot? A Covid-19 vírus alig pár éve kezdett pusztítani a világon és vezetett ahhoz a két karanténokkal és lezárásokkal tűzdelt évhez, mely még frissen él az emberek emlékezetében.
Kínában azonban újabb vírus kezdett el terjedni nyár elején, ami leginkább a kisgyermekeket érinti, ez pedig a tüdőgyulladás.
Pekingben és Kína más nagyvárosaiban a kórházak megteltek tüdőgyulladásban vagy hasonló súlyos betegségekben szenvedő gyerekekkel. A kínai kormány állítása szerint nem találtak új kórokozót, és a mellkasi fertőzések megugrása egyszerűen a szokásos téli megfázásnak tudható be, amelyet a szigorú COVID-19 korlátozások feloldása súlyosbított. Az esetet Annie Sparrow, gyakorló orvos és az Ichan School of Medicine at Mount Sinai egyetemi docense elemezte a Foreign Policy-ben.
Megnyugtatónak tűnik az az általános vélemény, hogy Kína ezúttal nem takargat egy újszerű kórokozót. Valójában azonban egy még nagyobb veszély lappanghat az országban: egy gyakori és potenciálisan halálos baktérium antibiotikumoknak ellenálló törzsének tenyésztése.
A gyermekek kórházi kezelésének megugrását okozó mikroba a Mycoplasma pneumoniae, amely M. pneumoniae pneumoniát, azaz MPP-t okoz. Az először 1938-ban felfedezett mikrobát évtizedekig vírusnak hitték, apró mérete miatt és mert nem rendelkezik sejtmembránnal, holott valójában egy atipikus baktériumról van szó. E szokatlan tulajdonságai miatt a legtöbb antibiotikummal szemben (amelyek jellemzően a sejtmembrán elpusztításával hatnak) sebezhetetlen. Az 1970-es években a vakcina előállítására tett néhány kísérlet kudarcot vallott, és az alacsony mortalitás kevés motivációt adott az újabb erőfeszítésekhez. Bár az MPP-járvány világszerte néhány évente felüti a fejét, az alacsony halálozás és a nehéz diagnosztika kombinációja miatt nincs rutinszerű felügyelet.
A SARS és a COVID-19 járványok után érthető a Kínából kiinduló újabb légúti kórokozótól való félelem.
Négy évvel ezelőtt, a COVID-19 járvány kitörésének első heteiben Peking nem jelentette az új vírust, majd tagadta, hogy az a levegőben terjedt volna. A hatóságok igyekeztek fenntartani a látszatot, és megbüntették azokat az orvosokat, akik aggodalmukat fejezték ki, valamint megtiltották a nemzetközi diskurzust. A kínai orvosi statisztikák továbbra is rendkívül megbízhatatlanok; az ország még mindig azt állítja, hogy a COVID-19 összes halálesete alig több mint 120 000, míg független becslések szerint számuk csak a kezdeti járvány kitörésekor meghaladhatta a 2 milliót. Most ismét hasonló tendenciák figyelhetők meg.
Forrás: WHO
A járvány súlyosságához hozzájáruló egyik tényező lehet a gyermekek immunrendszerének hiányos fejlődése, mely a Covid lezárások miatt következhetett be.
A gyermekek világszerte több éven keresztül kevésbé voltak kitéve a kórokozók szokásos körének, beleértve az MPP-t is. Több szakértő egyetért Peking magyarázatával, miszerint a tél érkezése, a COVID-19 korlátozások megszűnése és a gyermekek előzetes immunitásának hiánya együttesen áll a fertőzések megugrásának hátterében. Kettős fertőzés esetén pedig, különösen egy Covid-19 és tüdőgyulladás kombinációval, az életveszély esélye is nő. A legaggasztóbb tény, hogy az MPP Kínában olyan törzzsé mutálódhatott, amely ellenáll a makrolidoknak, az antibiotikumok egyetlen olyan csoportjának, amely nyolc évnél fiatalabb gyermekek számára biztonságos. Ennek ellenére a WHO alacsony rizikójúnak minősítette a helyzetet, arra hivatkozva, hogy a betegség antibiotikummal kezelhető.
Még ha az új kórokozóval kapcsolatos félelmek enyhülnek is, felmerül az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kérdése, mely évente 1,3 millió embert öl meg.
Mivel Kína, ahol az antibiotikumok általában kaphatóak recept nélkül is, világelső az AMR tekintetében, elképzelhetetlen, hogy ez a kérdés még nem került szóba, különösen a WHO november 18-tól november 24-ig tartó AMR tudatossági világhete során.
Az MPP által okozott fertőzés terjedése rávilágít a gyermekek immunrendszerének hiányos fejlődésére és a COVID-19 lezárások által okozott környezeti változásokra. Az események ismét rámutatnak az átláthatóság és a megbízható információk fontosságára a járványok kezelése során. A közös erőfeszítéseken keresztül és a tudományos együttműködés révén remélhetőleg sikerül megfékezni ezt az újabb egészségügyi kihívást, és tanulságokat levonni a jövőre nézve.