A Heim Pálban dolgozom orvosként – a mai napon, amikor közöltem a kisfiúval, hogy kigyógyítottam a leukémiából és hazamehet, ezeket a szívszorító szavakat mondta nekem:

Amikor ma közöltem vele, hogy ez volt az intézetben az utolsó napja, minden rendben van és estére már a saját ágyában aludhat, heves pityergésbe kezdett:

Ennyi volt a válasza: “Doktor néni, nem azért sírok, mert végre mehetek haza, hanem mert magával nem találkozom többé.” Mondanom se kell, én is pityeregni kezdtem azonnal! Talán ez volt az a mondat, ami egy jó ideig arra késztet majd, hogy igen is nem szabad feladnom semmit. Diósi- Kovács RózsaKöszönöm, hogy elolvastad rövid kis történetem! hir-tv911Ha neked is elnyerte a tetszésedet a cikk, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!