Budapest
Related Articles
Megtörtént: indítványozták Orbán Viktor letartóztatását, akár 12 év börtön is felmerülhet az aranykonvoj-ügyben
Horváth Lóránt beadványa új szintre emelte az aranykonvoj-ügyet
Az aranykonvoj-ügy az elmúlt hetekben már így is a magyar közélet egyik legsúlyosabb jogi és politikai történetévé nőtte ki magát, most azonban újabb fordulóponthoz érkezett. Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók jogi képviselője indítványozta Orbán Viktor, valamint Farkas Örs, Hajdu János és Demeter Tamás őrizetbe vételét és letartóztatását. A beadvány lényege szerint a nyomozásnak nem pusztán azt kell tisztáznia, hogy mi történt a határakciónál, hanem azt is, hogy kik adtak utasítást, milyen jogcímen jártak el a hatóságok, és volt-e valódi, törvényes büntetőeljárási alapja az ukrán pénzszállítók feltartóztatásának.
A történet súlyát az adja, hogy az indítvány már nem csupán végrehajtókról, hanem magas szintű döntéshozókról beszél. A sajtóban megjelent belső ügyészségi dokumentumok alapján felmerült, hogy a döntések útját, az utasítási láncot és a politikai felelősséget is vizsgálni kell. A 444 által ismertetett ügyészségi iratról a Legfőbb Ügyészség nem cáfolta, hogy valódi lenne, és a nyilvánosságra került részletek szerint a nyomozásnak az utasítást adók büntetőjogi felelősségére is ki kell terjednie. Erről több lap, köztük a 24.hu és a Telex is beszámolt.
A beadvány szerint akár 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés is felmerülhet
Horváth Lóránt indítványa különösen súlyos jogi minősítéseket említ. A beadványban 7 rendbeli, aljas indokból és a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntette, valamint kényszervallatás bűntette is szerepel. Ezek azok a pontok, amelyek miatt a jogi képviselő szerint nem elegendő a nyomozás óvatos, részleges folytatása, hanem az érintettek őrizetbe vételét és letartóztatását is mérlegelni kellene.
A büntetési tételként emlegetett 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés nem azt jelenti, hogy bárkit már elítéltek volna, hanem azt, hogy ilyen súlyú jogi minősítések esetén a törvény szerint akár ilyen következmények is felmerülhetnek. Ezért különösen fontos, hogy a cikk minden állítása a helyén legyen: jelenleg indítványról, nyomozati irányokról, ügyvédi érvelésről és sajtóban ismertetett dokumentumokról van szó, nem jogerős bírósági döntésről.
A június 9-ei ügyészségi dokumentum az utasítási láncot helyezte középpontba
Az ügy egyik legfontosabb pontja a sajtóban ismertetett, június 9-ei, Budapesten kelt ügyészségi dokumentum. A nyilvánosságra került beszámolók szerint ebben az szerepel, hogy a nyomozásnak elsősorban azok büntetőjogi felelősségét kell tisztáznia, akik a lényegi döntéseket és utasításokat hozták. Ez a megközelítés azért jelentős, mert nem áll meg azoknál, akik az úton vagy az akció helyszínén végrehajtották az intézkedéseket, hanem a parancslánc felsőbb szintjeit is vizsgálat alá vonná.