Május 3-án lett volna 60 éves a Republik frontembere, Bódi László, akit a közönség egyszerűen csak Cipőként ismert és szeretett. Már 12 éve, hogy a nagyszerű zenész az angyalok kórusában énekel – születésnapja alkalmából a Heti Napló Sváby Andrással készített riportot Gizi nénivel, Cipő édesanyjával, akinek ma is tátongó seb a szívében a fia elvesztése.
Cipő dalaiban mindig is volt valami megmagyarázhatatlan, valami túlvilági… úgy szóltak az elmúlásról, mintha már ott járt volna. Mivel 18 éves korában volt egy halálközeli élménye, ifjabb Bódi Lászlót ez a pillanat örökre foglyul ejtette – nem akarta, nem vágyott rá, de túljutni rajta sem volt képes. Édesanyja, Gizella most újra felidézte az akkori szomorú eseményeket.
Az 1983-as Ki Mit Tudon lépett fel Cipő a zenekarával, de nem jutottak a döntőbe. Ezt annyira szívére vette, hogy életveszélyes állapotban kórházba került. A zenésztársai értesítették a szüleit, akik rohantak azonnal Budapestre.
A kórházban „Laci az ablaknál feküdt, és volt a másik oldalon egy férfi, akinek levágták a lábát, ő azt mondta nekem, ’nézzen be az éjjeliszekrénybe, mert matatott Laci, valamit írt’. Amikor kiment Laci a mosdóba, én benéztem, és egy csomagolópapírra volt ráírva, hogy ’hideg szél fújt az ablakon, kórházi ágyam pamlagon. És ha meghalok, a Hobo Blues Banddel temessenek’. Így leírta. 18 éves még nem volt. Én azt eldugtam, hazavittem és betettem a hálószobába a szekrénybe” – mesélte Cipő édesanyja, könnyeit törölgetve.
Talán ezek voltak a Republik néhai frontemberének első gondolatai a halálról, amely téma valamilyen módon mindig visszaköszönt a dalaiban. Miután kiengedték a kórházból, „hát ő azt mondta, hogy jól [van], de feküdnie kellett. De ő nem feküdt, hanem bement a gimnáziumba, mert 3 hét múlva volt az érettségi. (…) És ott kellett meghalnia 30 év múlva, abban a kórházban” – tette hozzá elcsukló hangon az édesanya.

Gizella előbb a férjét veszítette el, idősebb Bódi Lászlót, aztán a fiát is el kellett temetnie. Ma már a lánya, Marica az egyetlen támasza, akiről kiderült, még szebb hangon énekel, mint ahogyan egykor Cipő tette!
„Borasztó az élet, és nekem élni, hogy meghalt Lacika és Laci is, borzasztó…azért van nekem ez a sok betegségem, ami van. Még az a jó, hogy élek még… Még mindig dolgozok a kertben, ültetek virágokat meg mindent, hogy magamat lekössem, hogy elfelejtsem a dolgokat” – folytatta a megtört édesanya, akit még ma is mélyen megvisel a fia elvesztése.
Budapest