Budapest
Related Articles
Döntöttek! Hozzányúl a kormány a nyugdíjhoz: a legkevesebből élők örülhetnek nagyon
2008 óta változatlan a 28 500 forintos nyugdíjminimum
Átfogó felülvizsgálatra készül a Szociális és Családügyi Minisztérium a nyugdíjminimum és a hozzá kapcsolódó szociális szabályok ügyében. A kormányzat szerint tarthatatlan, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008. január 1. óta 28 500 forint, miközben azóta az árak, a lakhatási költségek, a rezsi, az élelmiszerárak és a mindennapi megélhetési terhek teljesen más szintre kerültek.
Ez a szám ma már nem egyszerűen alacsony, hanem sokak szerint teljesen elszakadt a valóságtól. Ami 2008-ban is kevésnek számított, az 2026-ban már különösen nehezen értelmezhető egy olyan országban, ahol a havi kiadások nagy része sok családnál már a hónap elején elviszi a bevételek jelentős részét.
Barna-Szabó Tímea parlamenti államtitkár Szabadi István országgyűlési képviselő írásbeli kérdéseire válaszolva beszélt arról, hogy a kormány előtt ismert a probléma: az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008. január 1. óta 28 500 forint, és ez az összeg a gyakorlatban a mai napig változatlan viszonyítási pontként van jelen a szabályozásban.
A nyugdíjminimum ma már kevés ember tényleges havi nyugdíját jelenti, de a szerepe ennél jóval nagyobb. Hosszú éveken át számos ellátás, kedvezmény, támogatás és jogosultsági határ kapcsolódott hozzá. Ezért nem mindegy, hogy ez az összeg a régi szinten marad, vagy végre a mai megélhetési viszonyokhoz igazítják.
A bejelentés különösen azoknak lehet fontos, akik a legkevesebből élnek, illetve azoknak a családoknak is, amelyek valamilyen szociális jogosultság, támogatás vagy rászorultsági feltétel miatt érintettek. A nyugdíjminimum ugyanis nem pusztán egy technikai szám a jogszabályokban: sok ember életében nagyon is gyakorlati következménye van.
Nemcsak egy összeget módosítanának, hanem az egész rendszert átnéznék
A minisztérium válasza alapján nem egyszerű, egyetlen számos változtatásról van szó. A kormány átfogóan felül kívánja vizsgálni a meglévő szabályozást, és komplex módon akarja rendezni a kérdést. Ez azért fontos, mert a nyugdíjminimum és a szociális vetítési alap problémája nem önmagában áll, hanem egy egész támogatási rendszerhez kapcsolódik.Az államtitkár szerint a felülvizsgálat egyik kiemelt eleme lesz a jövedelmi és vagyoni feltételek korszerűsítése. Ez azt jelenti, hogy a kormány a mai gazdasági viszonyokhoz igazítaná azt, hogyan állapítják meg a rászorultságot.
Ez sok család számára jelenthet valódi változást. Ma ugyanis könnyen előfordulhat, hogy valaki papíron nem számít elég rászorulónak, miközben a valóságban a lakáshitel, az albérlet, a rezsi, a gyógyszerköltség, az élelmiszerárak vagy a családi terhek miatt nagyon is nehéz helyzetben van.
A jelenlegi rendszer sokszor merev számok alapján dönt, miközben az élet ennél jóval bonyolultabb. Egy alacsony jövedelmű nyugdíjasnak nem mindegy, hogy a hónap végén marad-e pénze gyógyszerre. Egy egyedülálló embernek nem mindegy, ki tudja-e fizetni a fűtést. Egy kis jövedelmű családnak nem mindegy, hogy egy váratlan kiadás után marad-e pénz ételre.
Ha a szabályok végre nemcsak a bevételt néznék, hanem a tényleges terheket is reálisabban vennék figyelembe, az sokkal igazságosabb döntésekhez vezethetne. A támogatási rendszernek ugyanis nem az lenne a feladata, hogy régi táblázatokhoz ragaszkodjon, hanem az, hogy ott segítsen, ahol valóban szükség van rá.
Az ügy másik fontos része, hogy 2023-tól a jogalkotó különválasztotta a szociális vetítési alapot a nyugdíjminimumtól, ugyanakkor mindkét összeg jelenleg továbbra is 28 500 forint. Ez azt jelenti, hogy bár a rendszer papíron változott, a mindennapi hatás sok területen továbbra is ugyanahhoz a régi, elavult összeghez kötődik.
A Tisza-kormány most ezt a helyzetet is felülvizsgálná. Ez azért lehet lényeges, mert a szociális ellátásoknál sokszor nem az a kérdés, hogy valakinek pontosan mennyi a nyugdíja, hanem az, hogy egy adott támogatásnál milyen jövedelmi határ alapján minősítik jogosultnak vagy nem jogosultnak.