Budapest
Related Articles
A Tisza roma politikusai ledobták a bombát: Elkezdték kivizsgálni hova kerültek a pénzek, ebből börtön lesz
A roma felzárkóztatási pénzek útját akarják feltárni
A Tisza roma politikusai most olyan ügyet nyitnának újra, amely évek óta a magyar közélet egyik legérzékenyebb kérdése: hová kerültek azok a milliárdok, amelyeket papíron a roma felzárkóztatásra, a legszegényebb családokra, gyerekekre, településekre és közösségekre kellett volna fordítani. Kőszegi Krisztián, a Tisza politikusa bejelentette, hogy kezdeményezik a roma felzárkóztatási vizsgálóbizottság felállítását, amelynek célja az lenne, hogy végignézzék, mely programok működtek valóban, melyek maradtak csak papíron, hová kerültek a pénzek, és kiket terhelhet felelősség, ha a támogatások nem jutottak el azokhoz, akiknek a nevében a forrásokat felvették. Ez már nem egyszerű politikai üzengetés, mert ha előkerülnek az iratok, szerződések, számlák, teljesítési igazolások és felelősségi láncok, akkor gyorsan kiderülhet, hogy a felzárkóztatásra szánt pénzek valóban a rászoruló közösségeknél hasznosultak-e, vagy politikai, intézményi, esetleg üzleti körökben olvadtak el. Ha közpénzt, uniós forrást vagy támogatást szabálytalanul használtak fel, annak következménye kell legyen, különösen akkor, ha a pénzt a legszegényebb emberek helyzetének javítására kapták. A „börtön lesz belőle” erős mondat, de ebben az ügyben nem a levegőből jön, mert korábban is voltak olyan botrányok a roma felzárkóztatási pénzek körül, amelyeknél felmerült a büntetőjogi felelősség kérdése.
Farkas Flórián ügye már megmutatta, milyen mélyre lehet nyúlni
A roma felzárkóztatási pénzek körüli botrányok közül az egyik legismertebb a Híd a munka világába program volt, amely politikailag máig Farkas Flórián nevéhez kapcsolódik. A program eredeti célja az lett volna, hogy hátrányos helyzetű, főként roma embereket segítsen munkához jutni, vagyis papíron munkaerőpiaci támogatást, irodahálózatot, közvetítést, képzést és valódi esélyteremtést ígért. A nyilvánosságra került részletek alapján azonban a programból nem országos felzárkóztatási áttörés lett, hanem botrány: autók, irodák, bútorok, gellérthegyi ingatlan, gyanús költések, vitatott szerződések és eltűnő eredmények kerültek elő a történetben. A NAV évekig nyomozott költségvetési csalás gyanúja miatt, de az eljárást végül bizonyítottság hiányában megszüntették, Farkas Flórián pedig nem volt gyanúsított. Ez jogilag fontos, de politikailag nem tünteti el a kérdést, mert a Híd a munka világába ügy még lezárt nyomozás mellett is úgy maradt meg a közvélemény emlékezetében, mint annak szimbóluma, hogyan lehet a legszegényebbek nevében milliárdokat mozgatni úgy, hogy közben a legszegényebbek életében alig látszik a változás. Éppen ezért lehet most a vizsgálóbizottság ügye sokkal nagyobb, mint elsőre tűnik, mert Farkas Flórián története lehet, hogy nem a teljes ügy volt, hanem csak a jéghegy csúcsa. Ha most az elmúlt tizenhat év programjait is előveszik, kiderülhet, hogy egyetlen botrányról beszélünk-e, vagy egy szélesebb rendszerről, amelyben túl sok pénz mozgott, túl sok program futott, túl kevés eredmény látszott, és túl sok roma család maradt ugyanabban a helyzetben.