Édesanyám halála után találtam egy gyerekkori fotót: rajta én, anyám és egy fiú, aki pont úgy nézett ki, mint én – Elindultam, hogy megtaláljam őt!

Spread the love

Édesanyja halála után egy férfi véletlenül talál egy régi fényképet, amelyen ő és egy hozzá hasonló kisfiú látható – A felfedezés feltárja édesanyja döbbenetes titkát

Szekeres Márk soha nem gondolta volna, hogy édesanyja halála után egyetlen fénykép örökre megváltoztatja az életét. Az a kép, amelyen ő és egy idegen kisfiú szerepelt, felfedett egy olyan titkot, amely évtizedeken át rejtve maradt.

Édesanyja, Szekeres Mária nemrég hunyt el. Márk a temetés után, még gyászában, eldöntötte, hogy mielőbb eladja a családi házat. Nem akart kötődni ehhez a helyhez, ahol szerinte kevés boldog emléke volt.

„Ez a ház soha nem volt igazán az otthonom” – mondta a feleségének, Csillának, miközben az ügynökkel, Kovács úrral körbejárták az épületet.

– Drágám – szólalt meg Csilla, miközben egy poros fotóalbumot emelt fel a régi polcról. – Nézd, milyen aranyos voltál gyerekként! Biztos vagy benne, hogy el akarod adni ezt a házat? Hiszen ez a múltad része.

Márk megvonta a vállát.

– Nincsenek itt szép emlékeim, Csilla. Anyu mindig hallgatott apáról, még akkor is, amikor könyörögtem neki. Néztem a többi gyereket, akik baseballmeccsekre mentek az apjukkal, én meg mindig egyedül ültem egy sarokban, azon tűnődve, hol lehet az én apám.

– Talán oka volt rá – válaszolta Csilla halkan. – Nem könnyű egyedül felnevelni egy gyereket. Gondolj bele, mindent megtett érted. Jó iskolákba járatott, ügyvéd lettél.

– Bármi is volt az oka, nem magyarázat a titkolózásra – zárta le Márk, majd hátat fordított.

Miután a leendő vevőkkel lezajlott a megbeszélés, Márk és Csilla elhatározták, hogy elmennek ebédelni egy közeli étterembe.

Amikor megérkeztek, Márk elment parkolni, míg Csilla előre ment asztalt foglalni. Véletlenül azonban a táskáját a kocsiban hagyta. Márk észrevette, és kiszedte a táskát a hátsó ülésről. Ahogy felemelte, a fotóalbum kicsúszott belőle és leesett a földre.

– Komolyan, Csilla? – morogta, miközben felvette. – Mindig mondtam, hogy olyan vagy, mint egy gyerek.

Már indulni akart az albummal, de egy pillanatra elgondolkodott, és kíváncsian lapozgatni kezdte a képeket. Ahogy nézte a régi fotókat, amelyek őt és édesanyját ábrázolták, szeme sarkában könnyek gyűltek össze.

De aztán egy kép kihullott az albumból. Amikor Márk lehajolt érte, valami megdöbbentő tárult elé: egy régi fénykép, amelyen ő, az édesanyja és egy hozzá megszólalásig hasonló kisfiú állt.

– Ki ez a gyerek? – suttogta értetlenül.

A kép hátulján szép kézírással ez állt: „Márk és Róni, 1986.”

Márk nem tudott napirendre térni a felfedezés felett. Amikor végre beért az étterembe, gyorsan leült Csilla mellé, és elé tette a képet.

– Nézd meg ezt! – mondta zaklatottan. – Ki lehet ez a gyerek? Úgy néz ki, mintha az ikertestvérem lenne!

Csilla elképedve bámulta a fotót.

– Te jó ég, Márk! Ez nem lehet véletlen. Ez a kisfiú… Ő tényleg úgy néz ki, mint a testvéred.

– Miért nem mondott erről semmit anyu? – Márk hangja remegett. – Ez megmagyarázhatatlan!

– Nyugodj meg – próbálta Csilla csillapítani. – Meg fogjuk találni ezt a fiút. Talán még él valahol.

Hirdetés