Krisztina a repülőn dolgozott légiutaskísérőként, amikor egy gazdag párnak szolgált ki az üzleti osztályon. A férfi, aki elegáns öltönyben volt, figyelmesen és kedvesen bánt a nővel. Épp egy kis bársonydobozban ajándékozott neki egy gyönyörű nyakláncot. Krisztina figyelmesen szemlélte a jelenetet, miközben átadta nekik az italokat, és egy kis mosolyt is megosztott velük.

A nő az ajándék hatására ragyogott, és Krisztina elmosolyodott, örülve, hogy részese lehetett ennek a boldog pillanatnak.
„Milyen gyönyörű ajándék, igazi boldogság van itt” – mondta Krisztina, miközben visszavonult, hogy folytassa a munkáját.
„Nagyon köszönjük, hogy segítettél nekünk. Az egész utazás sokkal különlegesebb lett a te kedvességedtől” – mondta a férfi, miközben egy nagyobb borravalót nyújtott át.
Krisztina mosolygott, megköszönte, és folytatta a járatot. Még az egész nap hátralévő részén is a pár boldogsága járt a fejében, és úgy érezte, hogy ezen a napon valami különleges dolog történt.
Másnap, Krisztina, aki végre egy nap szabadságot kapott, elindult meglátogatni édesanyját. Mikor belépett a házba, az édesanyja széles mosollyal fogadta, és bemutatta neki az új jegyesét.
„Krisztina, szeretném, hogy megismerkedj Lajossal, ő lesz a férjem” – mondta boldogan az anyja, miközben a férfi mosolygott.
Krisztina szíve megállt egy pillanatra, amikor meglátta a férfit. Az nem volt más, mint a férfi, akit a repülőn látott egy másik nővel. Minden sejtje azt súgta, hogy valami nincs rendben, de próbált nyugodt maradni.
„Örülök, hogy megismerhetem” – mondta Krisztina, miközben szorosabban tartotta a kezet, próbálva elrejteni a felindulást.
„Milyen csodálatos a ház, és milyen jó, hogy ilyen szép lányod van” – válaszolta Lajos, miközben bemutatkozott.