Tisztelt Kovács Művész Úr.. !
Csupa nagybetűvel, hiszen nem akárki ereszkedett le egy röpke majd másfél órás beszélgetésre, hogy a saját életművét fújja, úgy öt számmal nagyobbra.
Gyanítom, még a korán elhunyt John Lennon is emberibben viselkedett volna Anettka művésznővel.. ha a jósors.. és némi LSD épp, az azóta megszűnt Budapest tévé felé ráncigálja.
De talán Kiszel Tünde sem járt volna pórul, ha épp a zseniális Vangelis próbálta volna elmagyarázni a női bugyogók őrzőinek.. az orgonahangzás varázslatos világát. Bár.. miután rétértek volna a mester tucatnyi lemezének hangszerelésére.. Tündikémnek is felakadtak volna az arasznyi szempillái.
Nem úgy neked.. gyönyörűm.. aki oly nagy magabiztos szerénységgel beszéltél a tulajdon életedről készült dokumentumfilmről, hogy már én nyomtam a láthatatlan féket a halpucoló asztal alatt.
Bizony.. sokszor eszembe jutott az új nemzeti Fellini, amint szemrebbenés nélkül magasztalja önmaga alkotását.
Rákay kegyelmes uram is öles betűkkel írta be magát a magyar filmkészítésbe.. no meg a költségvetésbe.. egyaránt.
Hát.. most, hogy megnéztem ezt a fantasztikus portrét.. nem tudtam eldönteni.. melyikőtök a szerényebb.
Én ugyan nemigen tudok véleményt alkotni az egekig felmagasztalt életműről.. de az elmúlt egy évben volt szerencsém találkozni néhány, mára ” elfelejtett ” művésszel.
Meg kell mondanom neked, hogy amikor Koncz Zsuzsánál jártunk egy röpke fél órára a tavalyi rendezvényünk kapcsán.. ritkán lépdelt a járólap felett, a királynői palástjában.
Na de.. hol van ez a generáció.. hozzád képest.
Talán csak akkor nyernének feloldozást, ha a mi jóságos nemzetes urunk is együtt hümmögné a Bródy slágereket.. a töpörtyűrágás közben..
Na de ott fejeltem meg a kockás abroszt, amikor te.. mint a nemzeti arisztokrácia házicsalogánya.. sátánistának nevezted a kusza fogsorú Freddie művész urat. Ajjaj.. ebből még szövődmény is lehet.. Igaz, hogy melegként is több cunát láthatott rövidke élete során, mint a Fidesz-KDNP szentjei összesen..