Egy ember, akinek egész élete, gyermekkora fűződik egy tárgyhoz, ami édesapja tulajdona volt, s nemcsak tulajdon, hanem kincs – egy olyan dolog, amihez az egész család ragaszkodik – nem csoda, ha végtelen szomorúsággal tölti el az embert, ha kényszerűségből el kell veszítenie.
Mert hogy kényszerűségből történt az, hogy Koós Réka kénytelen volt édesapja kedves vitárlását – a Koóstolót – meghirdetni a neten.
Rengeteg emlék fűzi őket ehhez a kis hajóhoz, hisz gyermekkorának java részét ott töltötte. Imádják – akárcsak édesapjuk – a Balatont, a vitorlázást.