Ami most Észak-Amerikában zajlik, arra sok meteorológus csak csendben annyit mond: tankönyvi extrém tél. Az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb hidegbetörése és havazási hulláma sújtja az Egyesült Államok és Kanada jelentős részét. Olyan térségekben is térdig, sőt helyenként derékig érő hó hullott, ahol az utóbbi években inkább enyhébb telekhez szoktak. A jeges széllel és sarkvidéki légtömeggel érkező rendszer több millió embert érintett, és becslések szerint kétmilliónál is többen maradhattak ideiglenesen energiaellátás nélkül a viharok idején – írja a Promotions. A magyar tél ehhez képest valóban csak „demóverziónak” tűnhet. Míg nálunk néhány napos mínuszok és időszakos havazás számít komolyabb eseménynek, Észak-Amerikában most -30, sőt helyenként -40 Celsius-fok közeli értékek társulnak a hóviharokhoz. A kérdés viszont már nem csak az, mi történik odaát – hanem az is, juthat-e ebből valami Európának, benne Magyarországnak is. A kulcsszó: poláris örvény – amikor „megbillen” a rendszer. A háttérben egy olyan légköri folyamat áll, amelyről az utóbbi években egyre többet hallani: a poláris örvény (polar vortex). Ez lényegében egy hatalmas, örvénylő légköri rendszer a sarkvidék fölött, amely normál esetben „bezárva” tartja a hideg levegőt az északi térségekben. Olyan, mint egy fal vagy gyűrű, ami megakadályozza, hogy a sarkvidéki hideg szabadon leömljön délebbre.
Budapest