Feszült vita Tuzson Bence és a Tisza képviselője között, kellemetlen kérdések kerültek elő a végrehajtói rendszer botrányáról
Komoly szóváltás alakult ki Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter és a Tisza Párt képviselői között az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának ülésén. A meghallgatáson több olyan kérdés is elhangzott, amelyek a Schadl–Völner-ügyre, a végrehajtói rendszer ellenőrzésére és a korábbi kormányzati vezetők felelősségére vonatkoztak.
Tuzson Bence határozottan visszautasította, hogy miniszterként közvetlen kapcsolata lett volna a végrehajtókkal, a Tisza képviselői azonban több alkalommal is számon kérték rajta a korábbi intézkedéseket és az ellenőrzés hiányosságait.
Tuzson szerint nem tartozott hozzá a végrehajtók felügyelete
A korábbi igazságügyi miniszter a bizottság előtt kijelentette, hogy hivatali ideje alatt egyáltalán nem került kapcsolatba a végrehajtókkal.
Indoklása szerint a végrehajtók közvetlen felügyeletét már a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látta el, ezért a minisztériumnak csak korlátozott hatásköre volt ezen a területen.
Tuzson elmondta, hogy tárcája elsősorban jogalkotási feladatokat végzett. Ezek között említette a végrehajtás alól mentes jövedelmek szabályozását, valamint a családi adókedvezményekből származó összegek védelmét.
A Tisza képviselője a devizahitelesek ügyében kérdezte
Gyöngyösi István, a Tisza Párt bizottsági alelnöke azt szerette volna megtudni, miért nem kezdeményezett Tuzson jogszabály-módosítást az Európai Unió Bíróságának tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos döntése után.
A kérdés különösen a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra és a devizahiteles szerződésekre vonatkozott.
Tuzson válaszában azzal érvelt, hogy az európai bírósági döntésből nem következett automatikusan a folyamatban lévő végrehajtások felfüggesztésének kötelezettsége. Hozzátette, hogy a Kúria megtette a szükséges jogértelmezési lépéseket, amelyeket az alacsonyabb szintű bíróságok is követtek.
Budapest