Ez is beszámít a 40 éves nyugdíjjogosultságba, ez viszont nem

Tájékoztató a nők kedvezményes („negyven év utáni”) nyugdíjba vonulásának szabályairól

Hivatalunkhoz számos megkeresés érkezett a nők 40 év jogosultsági idő után igénybe vehető öregségi nyugdíjba vonulási lehetőségével kapcsolatban. Emellett sokan érdeklődnek az iránt is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni e jogosultság igénybe vételéhez, illetőleg, hogy milyen időtartamokat lehet beszámítani a 40 évbe

Tájékoztatónkban ezekre a kérdésekre kívánunk választ adni és összeállítottuk azokat a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket és az eljárási rend azon konkrét szabályait, amelyek kellő iránymutatást adnak arra, hogy a nők milyen feltételek mellett vehetik igénybe a 40 év jogosultsági idő után a nyugdíjba vonulás lehetőségét.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § 2a)-2d) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíját megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontjai szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(„Tbj. 5. § (1) E törvény alapján biztosított

1. a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
2. b) a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

1. e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
2. f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
3. g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, „)

Az a nő tehát, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat.

Jogosultsági időnek minősül:

• a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony,
• a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
• a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
• az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
• az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
• a gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként” a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
• a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
• a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
• a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint, valamint

–      a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati              időszámítás alkalmazása nélkül.

A kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kétfelé kell bontani az időket, amelyeket figyelembe lehet venni (a Tny. 18. § (2b) alkalmazásánál):

• az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjában, valamint a (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt,
• az 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat.

A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama az 1998. január 1-jét megelőző időszakra a jogosultsághoz beszámítható. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.