Budapest
Related Articles
A kormányzat megerősítette: hozzányúl a magyarok fizetéséhez – tömeges felmondások jöhetnek?
2026-tól kötelezően alkalmazni kell az Európai Unió bértranszparencia-rendeletét, ami gyökeresen átalakíthatja a magyar vállalatok belső működését. A változás nem csupán a fizetések nyilvánosságáról szól, hanem sokkal mélyebb feszültségeket is felszínre hozhat a munkahelyeken.
Uniós nyomás – magyar bérszakadék
A téma úgy került a figyelem középpontjába, hogy Gurmai Zita, az MSZP politikusa levelet írt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 17,8 százalék, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (12%).
Az ellenzéki politikus szerint ezen a helyzeten sokat segíthetne, ha a férfiak nagyobb szerepet vállalnának a gyereknevelésben, ám a kormányzati politika ezt egyelőre nem ösztönzi. Az EU egyik irányelve pedig kifejezetten előírja, hogy a tagállamok teremtsenek meg olyan, minimum két hónapos szülői szabadságot, amely kizárólag az apákat illeti, és amely alatt megfelelő jövedelem járna.
A kormány reakciója
Fónagy János, az NGM államtitkára hangsúlyozta: az irányelvek átültetésénél a kormány igyekezett figyelembe venni a munkavállalók és a családok érdekeit, ugyanakkor a vállalkozások teherbíró-képessége is fontos szempont volt.