Kapitány István bejelentése után kivonult a rendőrség – azonnal megkezdődtek a lefoglalások

Büntetőeljárás indult, a nyomozók bizonyítékokat gyűjtenek

Ez már nem csupán egy újabb átvilágítási jelentés, amely hónapokra valamelyik minisztériumi fiók mélyére kerülhet. A Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztérium Eximbankkal kapcsolatos feljelentései után a Nemzeti Nyomozó Iroda büntetőeljárást indított, augusztus 31-én pedig több ezer oldalnyi iratanyagot foglaltak le bizonyítékként.

Fontos azonban tisztázni, hogy nem látványos rendőrségi rajtaütés történt az Eximbank székházában. A nyomozók a minisztériumtól vették át és foglalták le azokat a dokumentumokat, amelyeket a belső átvilágítás során gyűjtöttek össze.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt folytat büntetőeljárást. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi vizsgálat megállapításai már nem maradtak meg a politikai kijelentések szintjén: az ügy hivatalosan is a nyomozó hatósághoz került.

A nyomozás megindítása ugyanakkor még nem jelenti egyetlen érintett bűnösségének megállapítását sem. A hatóságnak azt kell tisztáznia, történt-e bűncselekmény, kik készítették elő és hagyták jóvá a kifogásolt döntéseket, illetve keletkezett-e büntetőjogi szempontból értékelhető vagyoni hátrány.

Négy súlyos ügy került a nyomozók elé

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium még júliusban tett feljelentéseket az Eximbank átvilágítása után. Magyar Péter miniszterelnök akkor négy jelentős ügyet ismertetett. A kormány szerint ezeknél olyan körülmények merültek fel, amelyeket már a büntetőhatóságnak kell kivizsgálnia.

Az első történet egy 59 milliárd forintos ügylethez kapcsolódik, amely a Sofitel szállodát és egy Tiborcz István érdekeltségi köréhez közelinek nevezett céget érint. A kormány korábbi közlése szerint az Eximbank mindössze két nap alatt döntött a finanszírozásról, és közben állítólag a saját belső szabályainak sem felelt meg mindenben.

A gyors döntés önmagában természetesen nem jelent bűncselekményt. Ha azonban a bank belső ellenőrzési rendszerét megkerülték, és ebből vagyoni hátrány keletkezett, annak már lehet büntetőjogi jelentősége. Most ezt kell a nyomozóknak dokumentumról dokumentumra ellenőrizniük.

A második feljelentés a Duna Aszfalt részvételével tervezett, 126 milliárd forintos afrikai infrastruktúra-projekthez kötődik. A tervek szerint Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épült volna gyorsforgalmi út. Magyar Péter korábban azt kifogásolta, hogy a konstrukcióban a magyar állam jelentős kockázatot vállalt.

A harmadik vizsgált ügy a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasúti projektje. A korábbi ismertetés szerint az egyiptomi állami vasút 176 milliárd forintos állami hitelt kapott a beruházáshoz. A nemzetközi szerződéseket, a vasúti járműgyártást és az állami hitelkockázatot érintő ügyben különösen fontos lesz elválasztani az esetleges rossz üzleti döntéseket a büntetőjogi felelősségtől.

A negyedik feljelentés az Észak-Macedóniának nyújtott egymilliárd eurós, szabad felhasználású hitelhez kapcsolódik. Az NNI-nak ebben az esetben sem azt kell eldöntenie, hogy politikailag helyes vagy hibás döntés született-e. Azt kell megvizsgálnia, történt-e hivatali visszaélés, hűtlen kezelés vagy más jogsértés.