Budapest
Related Articles
Az év elején a nehéz bányagépek miatt repedtek meg a falak, majd a falu utolsó utcái felett megépülő bánya robbantásaitól rettegtek a lakók. Már akkor mondták az öreg, tapasztalt vájárok, ha nyáron jön az eső, a bánya által lecsupaszított hegyről a sár elönti őket. Igazuk lett, a szerencsétlenség egyetlen pozitívuma, hogy a sárlavina nem követelt emberéletet.
A bánya tulajdonosa, az Andezit Bau Bányászati Kft. szerint semmi hiba nincs abban, ha egy település felett kőbányát nyitnak, szakértői véleményekkel támasztották alá, semmi közük a villámárvizekhez. A rendőrség elfogadta az érveiket és a bizonyítékokat, nem indított eljárást, ám Heves Vármegye ügyészei másképp vélekedtek. Nyomozás indult annak megállapítására, ki a felelős a katasztrófa helyzet kialakulásáért? Egy biztos, míg a helyzet nem rendeződik, a recski Hunyadi utca huszonnégy házának lakói félelemben és reszketésben élnének, ha visszaköltöznének. Ha, mert a többségük nem mer, nem kockáztat, még akkor sem, ha így a saját háza helyett idegen helyen kell meghúznia magát
Recsk polgármestere két tűz közé került. A bánya pénzére szüksége van a falunak, ám neki, polgármesterként nem csak a bevételt nézve kell képviselnie a lakók érdekeit. Nagy port kavart a faluban az a kijelentése, hogy a bánya miatt veszélyeztetett házak szerinte nem lakhatatlanok.
– Költözzön ide, éljen itt, pontosabban féljen itt ő is velünk akkor nap mint nap, kémlelve az eget, mikor jön megont akkora vihar, ami ránk mossa a bányát – panaszkodott Radics Attila, megmutatván, hogyan pusztul nap mint nap az a hegyoldal, ami a Hunyadi utca mellett van, s aminek a tetején a fél éve megnyitott bánya területén több tonnás munkagépek mozognak. – Reped a fal, csúszik a föld, akár száraz, akár vizes. Remeg minden, a falak az utca amikor a gépek a fejünk felett járnak, a robbantásokról ne is beszéljünk. Ha ez nem veszélyes akkor valaki mondja már meg nekünk, rosszul értelmezzük ezt a szót?
A recski házakat a katasztrófavédelem szakártői mellett az Energiaügyi Minisztérium is megvizsgáltatta statikusokkal. Közleményük ellent mond a polgármester szavainak, szerintük legalább húsz ingatlan lakhatatlan. A Belügyminisztérium javaslatára a kormány katasztrófavédelmi alapjából 500 millió forintos keretösszeget különítettek el arra, hogy a sárlavina miatt kárt szenvedett családok lakhatását megoldják.
– Ez nem más, mint elismerése annak, a bánya a hibás, az a felelős, aki ezt a bányát engedélyezte, aki a kőfejtést megkezdte a falu felett, aki az anyagi haszon, a nyereség reményében veszélyezteti az itt lakókat – vélte a helyi Kovács Zoltán, akinek szintén el kellett hagynia az otthonát. – Apám háza, örököltem, olyan amilyen, de az enyém, a két keze munkáját tették bele a szüleim. Kártérítés nélkül kapnák helyette egy bérlakást? Ezt ugye nem gondolják komolyan, nem is szólva arról, mikor? Itt a házam, én nem merek bemenni, a tolvajok igen, teljesen széthordták, ezt ki téríti meg nekem?
A településvezető szerint a kormány által elkülönített pénzből korszerűsíthetik, kijavíthatják a Hunyadi utcai lakásokat, ami marad az meg mehet vissza az államkasszába, kártérítés szerinte senkinek nem jár.
– A falu vezetője olyan mintha nem itt élne, mintha más szemüvegen át látná azt ami itt van – panaszkodott Váradi Nándor, aki feleségével kényszerült arra, hogy elhagyja a Hunyadi utcát. – Bányász voltam, tudom miről beszélek, a veszélyhelyzet attól nem szűnik meg, hogy megjavítják a házainkat, különben is, a bánya fizessen, ők okozták a bajt, nem az állam! Félünk. Nem titok, félünk. Félelemben meg nem lehet élni, még akkor sem, ha kicifráznák adományból a házainkat.
Magyar György ügyvéd szerint nem csak anyagi-vagyoni kárról kell beszélni a január óta tartó folyamatos vészhelyzetek okozta félelem miatt. A gépek zúgása, a falrepedések, a robbantások miatti ablaktörések, a sárlavina folytán az itt lakók erkölcsi, lelki károkat is szenvedtek, veszélyben a biztonságérzetük. A neves budapesti ügyvéd egy recski polgár felkérésére már harminc, a sárlavinában érintett recski lakos képviseletét látja el. Kapcsolatba lépett az ügyészséggel, a bányakapitánysággal – akik a bányászati engedélyeket kiadják – magával a bányával és az önkormányzattal is, mindenhonnan bekérve azokat a szakvéleményeket, melyek alapján kirajzolódhat, ki a felelős a károkozásokért. Ha ezt sikerül megállapítani, akkor a kormányalapból kifizetett károkat az állam be fogja hajtani a felelősön.
A júniusi sárlavina után Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője tett feljelentést az ügyben rongálás és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt. A rendőrség az akkor beszerzett bizonyítékok alapján nem indított eljárást, szerintük a bánya szabályosan működik, a természet okozta károkért nem felelősek. Heves Vármegye ügyészsége nem így látta, hatályon kívül helyezte a nyomozást megtagadó határozatot és büntető eljárást rendelt el a felelősség megállapításának tisztázása érdekében.
– Botrányos volt, hogy a rendőrség szerint a vizsgálatuk nem észlelt a kármentés során emberi mulasztást, hogy a sárfolyam kialakulása a villámárvíz következménye – mondta a Blikknek egy olyan recski, P. György, aki nem a Hunyadi utcában lakik, de mélyen átérzi az ott lakók kiszolgáltatottságát, félelmét. – Könnyű arra kihegyezni a dolgokat, hogy ott “csak” romák laknak, hogy a bánya, a falu, mindenki rajtuk akar spórolni. Eddig is volt vihar, villámárvíz, de a hegy nem volt lecsupaszítva, nem nyomorgatják bányagépek, nem marcangolják az oldalát a kőért, ezért nem is volt bajunk, ha a természet dühöngött egy kicsit. A kormány pénzéből nem takarékoskodni kell, hanem felépíteni a falu bányától távol eső részén egy új lakótelepet. Vagy ha a Hunyadi utcában akarják felújítani a házakat, akkor bezáratni a bányát, és visszarendezni a hegyet ahhoz hasonló állapotra, ami a bánya megnyitása előtt volt. Ennyi.
