Kimondták az Európai Parlamentben: nem lehet nő az, akinek férfi nemi szerve van

A transzideológia-fenyegetés: veszélyben a női jogok az EU-ban címmel megtartott keddi eseményen a beszélgetés középpontjában egy fő kérdés állt: meddig mehet el Brüsszel a diszkriminációellenesség jelszavának álcájával úgy, hogy közben a gyermekek, a nők, a szülők jogai és a tagállami szuverenitás is sérülnek?

A közel kétórás rendezvényen záporoztak a kérdések a közönség részéről, melyekre Kellie-Jay Keen, a nemzetközi Let Women Speak mozgalom alapítója, Ashley Frawley, az MCC Brüsszel vendégkutatója, László András magyar EP-képviselő, és John O’ Brien, az MCC Brüsszel kommunikációs vezetője válaszoltak.

A legliberálisabb tagállam diktálhatna mindenkinek

László András nyitóbeszédében emlékeztetett, a családpolitika és gyermekvédelem az EU-ban nemzeti hatáskör, ennek ellenére a brüsszeli elit azon dolgozik, hogy a tagállamoknak kötelező legyen elfogadniuk, ha egy másik tagállamban bejegyeztek egy nemváltást, vagy egy azonos neműek közötti házasságot. Az elgondolás megvalósulása azt jelentené, hogy a legliberálisabb tagállam szabályait a gyakorlatban minden más országnak át kellene vennie.

„Ez képtelenség, és az uniós szerződések szerint is mélyen szuverenitássértő” – mondta a képviselő.

A patrióta képviselő a 2021-es magyar gyermekvédelmi törvény példájával hívta fel rá a figyelmet, hogy az EU miként próbálja elvonni a hatásköröket a tagállamoktól. A törvényt 2022-ben több mint 3,5 millió magyar választó erősítette meg, az Európai Bizottság mégis a belső piaci szabályokra és immár az uniós értékekre hivatkozva akarja azt megváltoztatni. Brüsszel az ideológiáját akarja exportálni.

Sorra dőltek a tabuk az EP falai közt

A rendezvény fővendége az angol nőjogi aktivista, Kelly-Jay Keen, ismertebb nevén Posie Parker volt, aki a Let Women Speak mozgalommal vált világszerte ismertté. Beszéde kifejezetten kemény volt. Szerinte az egész genderideológia ott tör be a legjobban a társadalomba, ahol az a legvédtelenebb.

„Nő vagyok, anya és feleség” – kezdte bemutatkozását Keen, aki szerint nagyon fontos, hogy ne engedjük át a nyelv és a gondolatok formálását annak az ideológiának, amit transzneműségnek neveznek.

„Nem létezik olyan nő, akinek pénisze lenne. Nincs olyan férfi, akinek vaginája lenne. Nincs olyan dolog, hogy nem bináris. A gyermekek nemi átalakítása pedig súlyos bántalmazás” – szögezte le a brit aktivista a legfontosabb alapvetéseket.

Kiemelte, hogy ma már nem ritka a Nyugaton, hogy 3–4 éves óvodás gyerekeknek kell elhelyezniük magukat nevelőik kérésére a nemi skálán, a tanárok pedig „tapintatosan” titkokat őriznek a szülők elől – osztotta meg Keen, aki a hazája rémisztő gyakorlatairól is beszámolt.

„Egy óvodás kislányt többször is megkérdeznek, hogy rövid hajat vagy nadrágot szeretne-e, vagy hogy valóban lány-e. Jó lenne azt mondani, hogy ilyen csak ritkán fordul elő, de sajnos mindez folyamatosan történik. Az Egyesült Királyságban ez történik, és biztos vagyok benne, hogy Európa-szerte számtalan iskolában előfordul. Ez történik az Egyesült Államokban, Amerikában, Kanadában és Ausztráliában is.

Amikor a pubertás elkezdődik, ami nem éppen a legkellemesebb időszak, mert hatalmas adag zavarral jár, ahogy a kislányok hirtelen majdnem nővé lesznek. A szeretet és a türelem helyett ezek a lányok, különösen a nemiségükkel nehezen megbarátkozó lányok, gyakran más hozzáállással találkoznak. Megtanulják, hogy mindebből a kellemetlenségből lehet egy kiút, és dönthetnek úgy, hogy elkezdik szedni a pubertásgátlókat, és úgy tesznek, mintha fiúk lennének. Tehát pubertásgátlókat, nemi hormonokat és masztektómiát (sebészeti emlőeltávolítás) kínálnak nekik. Ez őrültség!”