Lesújtó adatok: aki Magyarország ezen részén él, EU-s összevetésben is kirívóan rövid életre számíthat

Az Eurostat legújabb jelentése szerint az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható élettartama 2023-ban 81,4 évre emelkedett, ami 0,8 évvel több az előző évhez képest. Ez a növekedés már meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet, ami az EU demográfiai helyzetének javulását jelzi. A születéskor várható élettartam fontos indikátora az egyes országok, régiók vagy társadalmak jólétének, hiszen megmutatja, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan hány életévet remélhetnek – írja a Népszava.

Az Eurostat adatai szerint a születéskor várható élettartam legmagasabb értékét az elmúlt két évtized során 2019-ben érte el az EU-ban, amikor 81,3 év volt. A koronavírus-járvány azonban 2020-ban csökkenést okozott, és 2021-re már 80,1 évre esett vissza. Az idei évben azonban újra növekedés tapasztalható, ami pozitív változásokat jelez az egészségügyi helyzetben és az életminőségben.

A születéskor várható élettartam 2023-ban a spanyol fővároshoz, Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb, 86,1 év. Ezt követte az olaszországi Trento régiója (85,1 év), majd a finnországi Aland (85,1 év), valamint a spanyolországi Navarra tartomány és az olaszországi Bolzano környéki régió (mindkettő 85 év). Ezek a régiók kiemelkedő életminőséget és egészségügyi ellátást biztosítanak lakosaik számára, ami hozzájárul a magas élettartamhoz.

Magyarország a sereghajtók között

Magyarország azonban a sereghajtók között szerepel az uniós országok között. Az Eurostat szerint a születéskor várható élettartam Magyarországon átlagosan 76,7 év volt, azaz 74,9 és 78,9 év között mozgott régiótól függően. Az észak-magyarországi régióban a leglesújtóbbak a számok, ahol az élettartam mindössze 74,9 év. Ez az adat azt jelzi, hogy az országban jelentős különbségek vannak az életminőség és az egészségügyi ellátás terén.

Nyugat-Dunántúlon a 2022-es 76,9-ről 77,4-re emelkedett, Pest vármegyében a 2022-es 76,7-ről szintén 77,4-re emelkedett. A dél- és közép-dunántúli régióban a születéskor várható átlagos élettartam 76,7 évre emelkedett 2023-ban a megelőző évben feljegyzett 75,8-ról. A dél-alföldi régióban a 2022-es 75,5-ről 76,2-re nőtt. Észak-Alföldön az előző éves 75-ről 75,7-re emelkedett. Az észak-magyarországi régióban a 2022-es 74,7-ről 74,9-re, míg Budapesten az előző éves 78,1 helyett 78,8 év volt a lakosság születéskor várható élettartama. Ez 3,9 év különbséget jelent, ami nem kevés.

Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban 84 évre emelkedett, ami a koronavírus járvány előtti, 2019-es év adataival megegyező érték. A férfiak esetében ez az adat 78,7 év volt 2023-ban, ami a 2019-es évhez képest +0,2 éves emelkedést jelent. Az uniós tagállamokban született nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel volt magasabb, mint a férfiaké, ami jelentős különbséget mutat a nemek között.

Az országok között nagy eltérések voltak, Lettország vezeti a sort, ahol a nők várhatóan 10,1 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Összességében az Eurostat jelentése pozitív képet fest az uniós tagországok demográfiai helyzetéről, de közben hazánk leszakadását is erősen körvonalazza.