Magyar Péter újévi beszéde 2026-ra: “Arról kell döntenünk, hogyan akarunk élni”
Határozott, konfliktusokat nyíltan vállaló, ugyanakkor történelmi párhuzamokra épülő újévi beszédet tartott Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, amely már a beszéd napján nagy visszhangot keltett a közösségi médiában és a hazai politikai életben. A politikus szerint 2026 nem csupán egy újabb választási év lesz, hanem sorsfordító népszavazás arról, hogy milyen országban akar élni a magyar nép. A több mint negyedórás beszédet YouTube-on és Facebookon közvetítette, míg a legfontosabb részleteket már december 31-én nyilvánosságra hozta.
Nem köszöntőt, hanem figyelmeztetést
Magyar Péter már a beszéd elején világossá tette: nem az év végi ünnepi jókívánságok motiválták, hanem figyelmeztetés. Szavai egyszerre szóltak a kormánynak, a köztársasági elnöknek, valamint minden állami és hatalmi szereplőnek, aki szerinte szembefordulhat a magyar nép akaratával.
„Akik részt vesznek egy alkotmányos puccsban – legyen az titkosszolgálati, bírói vagy politikai pozícióban –, azoknak a legsúlyosabb következményekkel kell számolniuk” – mondta határozottan. Külön kiemelte, hogy elítél minden pánikkeltést, szabotázst vagy választások környékén történő manipulációs kísérletet, amely szerinte aláássa a demokratikus folyamatokat.
Az “öt szám” – a magyar történelem mérföldkövei
Beszédének egyik központi eleme az úgynevezett “öt szám” volt, amelyek Magyar Péter szerint meghatározzák a magyar történelmi gondolkodást és nemzeti identitást. Ezek a dátumok: 1526, 1848, 1867, 1956 és 1989.
1526 – Mohács: Magyar Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem egyik legfájóbb tanulsága, miszerint a háború mindig pusztítást hoz. Hangsúlyozta, hogy nemzeti egyetértésre van szükség, hogy Magyarország kimaradjon minden fegyveres konfliktusból. Ígéretet tett, hogy egy Tisza-kormány idején nem lesz háború, nem lesz sorkötelezettség, és minden ezzel ellentétes hír hazugságnak minősül.
1848 – forradalom: A politikus szerint a magyar szabadságharcnak az a tanulsága, hogy a nemzet önrendelkezése és szabadsága mindig elsődleges kell legyen, és minden állami döntésnek ezt kell szolgálnia.
1867 – kiegyezés: Kiemelte, hogy a kompromisszumkészség és a stratégiai gondolkodás a nemzet fejlődésének alapja. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kompromisszum nem jelenthet lemondást a nemzeti érdekekről.
1956 – forradalom és szabadságharc: Magyar Péter szerint 1956 emléke azt üzeni, hogy a magyarok bármikor képesek kiállni a szabadságukért, de ezt mindig meg kell tenni tudatosan, szervezetten, és a nép érdekeit szem előtt tartva.
1989 – rendszerváltás: A beszéd utolsó történelmi pontja a rendszerváltás éve volt, amely Magyar Péter szerint az önrendelkezés, a demokrácia és a jogállamiság értékeit jelképezi. Hangsúlyozta, hogy ezek az értékek csak akkor maradnak meg, ha a magyar nép aktívan részt vesz az ország alakításában.
Budapest