Budapest
Related Articles
Magyar Péter határozott ultimátumot adott a korábbi korszak vezetőinek
Az önkéntes lemondás elmaradt. A kormányfő a hivatalba lépése után május 31-ig adott időt az államfőnek és a többi kinevezettnek a távozásra, de a megjelölt határidőig egyetlen érintett vezető sem adta vissza a hivatalos megbízatását a parlamentnek. A nyílt szembenállás miatt a kabinet most radikális törvényi eszközökhöz nyúl a céljai elérése érdekében.
A lista rendkívül hosszú. Az Alaptörvény megváltoztatása a tervek szerint közvetlenül érinti a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal elnökét is, akik a korábbi politikai érában kapták meg a hosszú távú felhatalmazásukat. A legfőbb ügyész és a Médiahatóság vezetője szintén a kötelezően eltávolítandó tisztségviselők körébe tartozik.
Sulyok Tamás és a bíróságok vezetői ellenállnak az elmozdítási kísérleteknek
Az államfő nyíltan felvette a kesztyűt. A köztársasági elnök a brüsszeli Politico hírportálnak adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy minden létező jogi és nemzetközi eszközt megragad a pozíciója megvédése érdekében, mert a demokratikus normák fenntartását tartja a legfontosabb feladatának. A nemzetközi nyilvánosság bevonása teljesen új dimenziót ad a hazai közjogi csatának.
A vádak rendkívül súlyosak. Sulyok Tamás azzal gyanúsította meg a regnáló miniszterelnököt, hogy szisztematikus összeesküvést sző az állami intézmények feletti teljes ellenőrzés megszerzésére, amellyel szerinte sokkal nagyobb és abszolútabb hatalomhoz jutna, mint amilyennel az elődje rendelkezett a 16 éves kormányzása alatt. Az elnöki palota kemény bírálatai végleg elvágták a békés megegyezés utolsó lehetőségét is.
Az Országgyűlés június 8-án tartott plenáris ülésén már körvonalazódtak azok a törvénymódosítási irányok, amelyek a választások utáni átmeneti időszakot követően a héten hivatalosan is a képviselők asztalára kerülnek.
A közjogi háború a holnapi napon elrei a csúcspontját az Országgyűlésben. A politikai szereplők közötti feszültség a végsőkig fokozódott, miközben az érintett hatóságok és bíróságok vezetői a jogállamiság védelmére hivatkozva próbálják megőrizni a pozícióikat az új adminisztrációval szemben. A hétfői parlamenti előterjesztések és az azt követő szavazások eredménye évtizedekre meghatározhatja a teljes magyar intézményrendszer és a hatalommegosztás jövőbeli szerkezetét.
A módosítás az államfőn kívül várhatóan a következő közjogi méltóságokat is érinti:
- Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét,
- Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
- Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt,
- Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét,
- Rigó Csabát, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét,
- Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét és
Koltay Andrást, a Médiahatóság elnökét, Magyar Péter volt feleségének jelenlegi párja
Kapcsolódó cikk
