Hétfőn benyújtották, kedden vitáztak róla, és a pár órás vita után 120 igennel, 57 nemmel, 1 tartózkodással a parlament meg is szavazta az új katáról szóló törvényt, melynek értelmében szeptembertől a katások csak magánszemélyeknek dolgozhatnak majd. Ez a körülbelül 400 ezer katás vállalkozó közül több mint 300 ezret érint, ők vagy átállnak más adózási nemre, vagy felhagynak korábbi munkájukkal.
A törvényjavaslat vitájával párhuzamosan Budapest több pontján is spontán tüntetések alakultak ki, a demonstrálók lezárták a Margit hidat és az Erzsébet híd egy részét is. Az áprilisi választások után érkeztek az első hírek arról, hogy a kormánypártok át akarják alakítani a katát. Szombaton Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is elejtett egy megjegyzést arról, milyen lehet az új rendszer.
Hétfőn aztán egy ettől egészen eltérő törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a várakozásokkal szemben nem emelte az adóterhet, de 18 millió forintra emeli az adózók éves összeghatárát, egyúttal megtiltotta, hogy ezentúl cégeknek és állami intézményeknek számlázzanak a katások. Az egyetlen kivételt a taxisok jelentik, akik továbbra is számlázhatnak cégeknek, az átalakítás azonban még nekik sem tetszik. A javaslat ellen ezzel párhuzamosan szakmai és civil szervezetek sora tiltakozik, de még az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke is azt mondja: az új törvénnyel a katások 80 százaléka el fog tűnni.
Az ellenzéki pártoknak három órát adtak a módosítók benyújtására, és kivételes eljárásként másnapra, azaz keddre ki is tűzték a törvényjavaslat vitáját és szavazását. A Momentum és a Mi Hazánk még be tudott nyújtani módosítókat, a többi párt lemaradt erről, a változtatást azonban mindannyian hevesen ellenzik. A keddi parlamenti vitán a kormánypártok azzal érveltek, hogy a katát eredetileg egyéni kisvállalkozóknak találták ki, de később egyre többen kezdték el azt bújtatott foglalkoztatásként használni. A törvény szigorítására így szerintük azért van szükség, hogy az tényleg azokra vonatkozzon, akikre eredetileg kitalálták. A törvényjavaslatot benyújtó Tállai András szerint a módosításra az „arányos közteherviselés elve” miatt van szükség, akinek pedig az új rendszer nem tetszik, az választhatja az átalányadós rendszert vagy épp a kisvállalkozói adót is.
A fideszes Illés Boglárka szerint a bújtatott foglalkoztatásról szóló aggályaikat erősíti meg, hogy 2019-ben és 2020-ban a katára váltóknak már több mint a fele volt olyan, aki korábban munkavállalóként dolgozott. Atombombával szúnyograjra: Az ellenzéki pártok szerint ugyanakkor a törvénymódosítás több százezer magyar család megélhetését sodorhatja veszélybe. A parlamenti felszólalók elmondták: a bújtatott foglalkoztatás valós probléma, azt azonban másképp kellene kezelni, mint a teljes adónem átalakításával.